Celtic Age projektnévre keresztelt történetem lassan formát ölt, egyre több apró részlet kerül a helyére. Ezúttal nem háttér leírása következik, mivel Angliában vagyok most, és szabálykönyvet nem hoztam magammal, ami alapján kidolgoznám az utolsó hátteret, a Zarándokot.
Mivel barátnőmnek látogatásomtól függetlenül tanítás van az egyetemen (elég szomorú, hogy miattam nem kap mindenki szünetet) így nekem jut egy-két óra, amikor kalandírással és netezgetéssel foglalhatom le magam.
Tehát, akkor most egy kis világleírás következik.
A világot Celtica-nak kereszteltem el, nem túl fantáziadús, de jól hangzik. Földrajzra egy Ausztrália méretű sziget teszi ki Celtica világát, domborzatra és éghajlatra pedig az igazi skót felföldek tárulnak lelki szemeink elé. Dús füvű legelők, haragoszöld zord felföldek, magasra törő szürke sziklák.
A tágas medencékben nemesek várai állnak, szántóföldek és erdők veszik körül, az emberek napi dolgukra sietnek. A felföldeken büszke, kemény emberek élnek klánokba tömörülve, ők a felföldi emberek. Nem ismernek el maguk fölött semmilyen urat, vadásznak, halásznak, egymással vívnak harcokat vélt vagy valós sérelmek miatt.
A hegyek gyomrában mesés kincsek lapulnak a szóbeszéd szerint, ám a történetek mindig emlegetnek gonosz lényeket is, akik e vagyon környékén ütöttek tanyát.
Az ősi erdők számos veszélyt rejtenek azok számára, akik számára idegen ez a sötét rengeteg. Ám mindig akadnak bátor vállalkozók, akik a régi idők titkaira szomjaznak, és ha szerencsések, olykor felbecsülhetetlen értékű titkokra és kincsekre bukkanhatnak. Ha kivételesen szerencsések, ki is jutnak az erdőből.
A holdnak fontos szerepe van Celtica világában.
A telihold idején született gyermekekről azt tartják, hogy különösen közel állnak a szellemekhez, többjük furcsa dolgokra képes, néhányuk fogékony a mágiára is, ami Celtica világában ritka dolog. Épp ezért igen kevés a varázshasználó, és a mágiát legtöbben rettegik, a legbátrabbak is ódzkodva közelítenek bármilyen megnyilvánulásához.
Holdfogyatkozáskor az erdők mélyén rejtőző druidák emberáldozatot mutatnak be vérszomjas szellemeiknek, hogy kielégítsék pártfogóik sötét vágyait. Már ha lehet hinni a viharos éjszakákon elsuttogott rémtörténeteknek.
Folytatása következik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése