Néhány hete végeztem Rob Conley Blackmarsh című munkájának magyarra fordításával. Sajnos sokkal tovább tartott mint azt én szerettem volna, de végre kész vagyok vele. Ha minden igaz rövidesen meg is jelenik majd, kibővítve statisztikákkal és illusztrációkkal a Kaland, Harc, Varázslat rendszerhez.
Kimondottan élveztem ennek a műnek a lefordítását. Alapjában véve nem volt túlzottan nehéz szöveg, ám helyenként igencsak gondolkodnom kellett, miként hangozhatna magyarul is szépen egy helység vagy személy neve. Erre talán a legjobb példa a Strangeholm nevű félszerzet falu volt, amit hosszú töprengés után Furagödrösre kereszteltem el. A munka során próbáltam odafigyelni arra, hogy következetesen fordítsam a neveket, elnevezéseket, ami nem is volt olyan egyszerű, nehéz visszaemlékezni arra, hogy pár nappal ezelőtt, pár oldallal előbb hogyan fordítottam az aktuális szóösszetételt. A végeredménnyel kimondottan elégedett vagyok, biztos vagyok benne, hogy ha elkészülnek az illusztrációk és a statisztikák, akkor egy kellemes kampány szettinget kaphat a kezébe az, aki letölti majd.
A fordítás alatt fogalmazódott meg bennem, hogy miután elkészültem, egy rövid értékelést is írok magáról Blackmarsh-ról, azaz magyar nevén Feketelápról. Kimondottan jól megírt szetting szerintem, így mindenképp megérdemel néhány sort. Némi spoilerveszély fennáll a következő sorok alatt, de igyekszem meglehetősen általánosságban leírni, hogy miért is ilyen jó Blackmarsh. Szerintem.
Tehát itt egy huszonvalahány oldalas old-school kampány szettingről van szó, mely részletes leírást ad egy térség, Feketeláp domborzatáról, lakóiról, hatalmi viszonyairól. Rengeteg ötlet, szituáció szerepel benne, melyek akár elegendőek egy teljes kampány lemeséléséhez is, de csupán ötletbányának is kiválóak.
A térségek leírásai, a hextérkép egyes mezőinek jellemzései vázlatosak, nagy vonalakban vázol fel a szerző egy alaphelyzetet, vagy akár csak egy történést, a mesélő pedig saját szájíze és ötletei alapján kibővítheti, testre szabhatja játékosai számára.
Más értékeléseknél olvastam, hogy egyeseket zavar az, hogy Rob Conley néhol konkrét szituációt helyez az adott hexbe (pl. sárkányok lakmároznak épp egy szarvascsorda maradványaiból), máskor pedig csak pletykákat lebegtet meg az adott hellyel kapcsolatban. Ez nekem viszont kimondottan bejött, nem köti meg a mesélő kezét, viszont ha épp nincs ihlet vagy idő, akkor pár konkrét dolgot tálcán kínál segítségként, aminek a kidolgozásához minimális munka elég. Akinek pedig nem tetszenek, az még mindig átírhatja, kihagyhatja azt a néhány hexet.
Ami még szerintem fontos Blackmarsh kapcsán, hogy ezzel egy univerzális szettinget kap a kezébe a mesélő. Alapvetően semmi statisztika nem szerepel benne, a szörnyek HD-jét és néhány NPC kaszt szintjeit kivéve. Így szinte bármilyen rendszerben felhasználható.
Maga Blackmarsh vidéke is abszolút univerzális, bármilyen klasszikus fantasy környezetbe beilleszthető, így meglévő kapányokba is integrálhatja a kedves mesélő, ha úgy tetszik neki.
A hatalmi viszonyok kapcsán több érdeket, ellentétet megemlít a szerző, ami kiváló kiindulópont a mesélőnek akár egy kicsit intrikázósabb helyzetet is teremteni, ha úgy tartja kedve. Megvan itt az ősi gonosz, mely terveket forral egy sötét torony mélyén, vannak marakodó tartományurak, szervezett(ebb) ork törzsek, stb.
Amit külön kiemelnék még az egy hangulatos pletykatáblázat, ahol dobás alapján érdekes, hasznos, vagy épp haszontalan információt sózhat a mesélő játékosai nyakába. Sajnos csak húsz ilyen szóbeszédet tartalmaz a táblázat, ám a leírások alapján nem nehéz még egyszer ennyit kitalálni.
Negatívumokat nem azért nem soroltam fel, mert nincsenek. Biztosan vannak, ám ezek az olvasás és fordítás során nekem nem szúrtak szemet. Ha le akarnám mesélni, akkor biztosan előjönne pár hiányosság, de mesélőként olvasva szerintem egy kimondottan nívós anyagról van szó. Bátran ajánlom mesélőtársaim figyelmébe ezt a művet, és remélhetőleg hamarosan már magyarul is elérhető lesz. Érdemes lesz figyelni az lfg.hu és a Kaland, Harc Varázslat oldalakat!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: setting. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: setting. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. szeptember 29., vasárnap
2011. szeptember 28., szerda
A kelta hangulatról
Rögeszmém lett ez a kelta típusú kaland. És mivel ezt a blogot mesélői műhelyként aposztrofáltam, így hát most oda is ülök az "esztergapadhoz"...
Alapvetően a zene ihlette meg bennem ezt a settinget, mint azt már előzőleg leírtam. Most kicsit magáról a világról lesz szó, hogy milyen környezetet képzelek el a meséléshez.
Maga a táj: alapvetően nagy, zöld mezők, dús haragoszöld erdők, sziklás-füves-cserjés fennsíkok képe elevenedik meg előttem. Az időjárás hol esős, hol borongós, de tiszta, hol ködös, néha-néha a nap is kisüt. Igazi skót táj. Nem szeretnék város hátán várost, így maga a helyszín egy nagyobb városból fog állni és sok kisebb faluból. Talán a Witcher PC-játék illusztrálja legjobban az elképzeléseim.
Itt lenne sok kis apróság, ami ötlet forrása lehet, a játékosoknak is bizonyos mértékig szabad kezet adnék, hogy hogyan akarják alakítani a dolgokat, vagy legalábbis így megtudnám a hozzáállásukat a dolgokhoz, így könnyebb lenne személyre szabott kampányt mesélni nekik. Mindenképp a fő szál a városhoz kapcsolná őket, de innen kisebb kirándulásokat tehetnének a környező helyekre, sőt akár egy másik nagyobb városba is elsodorhatja őket a sors. Persze ezek csak tervek, most gyakorlatilag leírogatom csak az ötleteim...
Másik sarklatos pont most nálam, hogy nem szeretnék nehéz vértet látni a krónikában. Mert ez alapvetően fantasy környezet, nem tervezek páncélos angol lovagokat szembeállítani William Wallace hazafiaival. Alapvetően bőrvértekben gondolkodom, esetleg láncvértek, többet nem nagyon. A fegyverzet téren már mehet bármi szinte, az teljesen rendben van.
Rendszer téren kicsit változott az álláspontom. Alapvetően a Kard és Mágia elsőre jónak tűnt ide, de végül lehetséges, hogy a Dragon Age RPG szabályrendszerét ültetjük át ebbe a krónikába. Ott a páncélok nem a védelmet növelik, hanem sebzést nyelnek el, és igen, itt bizony egy-két erőteljes vágás könnyen halálhoz vezethet. Éppen ezért, kicsit úgy kell majd terveznem a cselekményt, hogy könnyen bele lehessen vonni új karaktereket az elhasználtak helyére. Nem tervezek azért nagy intrikálós sztorit, de sablon menj-ide-szerezd-meg típusúakat se. Majd az lesz a setting megalkotása utáni lépés...
Alapvetően a zene ihlette meg bennem ezt a settinget, mint azt már előzőleg leírtam. Most kicsit magáról a világról lesz szó, hogy milyen környezetet képzelek el a meséléshez.
Maga a táj: alapvetően nagy, zöld mezők, dús haragoszöld erdők, sziklás-füves-cserjés fennsíkok képe elevenedik meg előttem. Az időjárás hol esős, hol borongós, de tiszta, hol ködös, néha-néha a nap is kisüt. Igazi skót táj. Nem szeretnék város hátán várost, így maga a helyszín egy nagyobb városból fog állni és sok kisebb faluból. Talán a Witcher PC-játék illusztrálja legjobban az elképzeléseim.
Itt lenne sok kis apróság, ami ötlet forrása lehet, a játékosoknak is bizonyos mértékig szabad kezet adnék, hogy hogyan akarják alakítani a dolgokat, vagy legalábbis így megtudnám a hozzáállásukat a dolgokhoz, így könnyebb lenne személyre szabott kampányt mesélni nekik. Mindenképp a fő szál a városhoz kapcsolná őket, de innen kisebb kirándulásokat tehetnének a környező helyekre, sőt akár egy másik nagyobb városba is elsodorhatja őket a sors. Persze ezek csak tervek, most gyakorlatilag leírogatom csak az ötleteim...
Másik sarklatos pont most nálam, hogy nem szeretnék nehéz vértet látni a krónikában. Mert ez alapvetően fantasy környezet, nem tervezek páncélos angol lovagokat szembeállítani William Wallace hazafiaival. Alapvetően bőrvértekben gondolkodom, esetleg láncvértek, többet nem nagyon. A fegyverzet téren már mehet bármi szinte, az teljesen rendben van.
Rendszer téren kicsit változott az álláspontom. Alapvetően a Kard és Mágia elsőre jónak tűnt ide, de végül lehetséges, hogy a Dragon Age RPG szabályrendszerét ültetjük át ebbe a krónikába. Ott a páncélok nem a védelmet növelik, hanem sebzést nyelnek el, és igen, itt bizony egy-két erőteljes vágás könnyen halálhoz vezethet. Éppen ezért, kicsit úgy kell majd terveznem a cselekményt, hogy könnyen bele lehessen vonni új karaktereket az elhasználtak helyére. Nem tervezek azért nagy intrikálós sztorit, de sablon menj-ide-szerezd-meg típusúakat se. Majd az lesz a setting megalkotása utáni lépés...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)