tag:blogger.com,1999:blog-25205164121184330412024-03-13T00:21:17.422+01:00Sárkányt le, kincset össze...Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.comBlogger68125tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-85780247762926336082015-03-24T13:37:00.001+01:002015-04-09T14:25:47.200+02:00Vampire the Masquerade: Sons of AnarchyValószínűleg ennek a népszerű sorozatnak a címe lesz a következő hetek/hónapok alatt kidolgozásra kerülő új VtM krónikámnak a fedőneve. Egy bejegyzés arról, hogyan nem működik egy alapvetően jónak ígérkező ötlet, és abból hogyan alakul ki egy új inspiráció.<br />
Mindennek az alapja az volt, hogy az elkezdett Giovanni krónika csapatkohézió híján kútba esett. A játékosok is jelezték, hogy annyira nem jött be a dolog (bár mindössze két játékalkalom ment le), és én is éreztem, hogy valami hiányzik. Nehéz beismerni, ha egy ötlet - aminek a kidolgozásába viszonylag sok energiát fektettem - nem működik a gyakorlatban. Nagyban megkönnyítette a döntést az, hogy én se voltam már beleszerelmesedve a dologba, így objektívan tudtam értékelni az eddig lemesélt eseményeket.<br />
Alapvetően a következő problémák voltak a krónikával a játékosok és a saját belátásom szerint:<br />
<br />
<ul>
<li>a csapat két ancillából és egy ghoul-ból állt, így nem nagyon alakult ki köztük kötelék, nem is nagyon volt interakció</li>
<li>ez leginkább arra vezethető vissza, hogy a két vámpír túl idős volt, a ghoul meg... nos, ghoul, így semmi alapja nem volt az egymás közelebbi megismerésének, három ifjúval több létjogosultsága lehetett volna</li>
<li>a karakterek nem voltak egymásra utalva a legkisebb mértékben sem, még kiegészíteni sem kellett egymást, a megkezdett történetet akár egyetlan ravaszabb, megfelelő erőforrásokkal rendelkező vértestvér képes lett volna felgöngyölíteni</li>
</ul>
<div>
A többi dolog rendben volt, úgy gondolom az alaphelyzet, a körítés, a tálalás rendben volt, viszont a legelejétől hibás feltételezésre alapoztam, arra, hogy a karakterek együtt fognak működni. És itt érződik, hogy nagyon régen meséltem ebben a világban, mert előjöttek a fent leírt problémák, ami viszont nagyon beszürkítette a játékot. Így csakis a kuka lehetett a sorsa a történetnek. Ami nem megy, azt nem kell erőltetni.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUJbmd_s9SGMV4patcMLWH2fr2o6ankNqo6bJ0luPbV9B7aVb8tprGvR9Tg3QaVUimEFmGagW-x05aTuW3WS2ZAICGoEzK_AqviMqpre1UwrujMszBTJLfsy1NCEBIWQZ-EACmQo1w-qat/s1600/SonsofAnarchyManson.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiUJbmd_s9SGMV4patcMLWH2fr2o6ankNqo6bJ0luPbV9B7aVb8tprGvR9Tg3QaVUimEFmGagW-x05aTuW3WS2ZAICGoEzK_AqviMqpre1UwrujMszBTJLfsy1NCEBIWQZ-EACmQo1w-qat/s1600/SonsofAnarchyManson.jpg" height="179" width="320" /></a>Még december vége környékén kezdtem el nézni a Sons of Anarchy (magyarul az igen művészi "Kemény motorosok" nevet viseli) sorozatot, hála a többi általam nézett aktuális sorozat téli szünetének. Nagyon hamar sikerült megfognia mind a sztorinak, mind a szereplőknek, az alaphelyzet is kimondottan tetszett. A harmadik évad környékén érett meg bennem az elhatározás, hogy egy hasonló alap kiváló lehet egy új Vampire krónikának. A felvetés elég nagy sikert aratott, a srácok vevők voltak az új ötletre.</div>
<div>
A sorozathoz hasonlóan egy motoros banda lenne az alap, stílusosan Anarch csoportosulás. Itt nyer értelmet a poszt címe: Sons of Anarchy.</div>
<div>
Itt a játékosok ifjú anarchokat játszanak, és egyelőre csak "próbaidősként" vannak jelen a bandában, még bizonyítaniuk kell. Ez rengeteg lehetőséget kínál bemutatni a krónika elején a város meghatározó hatalmi viszonyait, főbb NPC-ket, hangulatot teremteni rögtön az elején. Kapásból megvan az összetartó kapocs is, a banda testvériség-jellege kiválóan erősíti az összetartozást, a sorsközösséget, az összefogás szükségességét a külső tényezőkkel szemben, legyen az a Kamarilla, a Szabbat, más bandák, a rendőrség, vérfarkasok, stb.<br />
Az eddigi meséimmel ellentétben nem egy városra szeretnék fókuszálni, hanem inkább egy régióra, így bár a banda székhelye Fairfield, CA lesz, rendszeres kirándulásokat fognak tenni Sacramentoba, San Franciscoba meg még ahová a szükség sodorja őket. Ez persze jóval több munkát jelent, de pont ez a mobilitás és szabadság az egyik fontos jellemzője a motoros létnek.<br />
Rengeteg NPC-t és helyszínt kell még mindig kidolgoznom, hogy egyáltalán el tudjam indítani a krónikát, de ha egyszer megvan a díszlet, akkor onnantól viszonylag könnyű dolgom lesz már. Igazából ez az egyetlen dolog amit kimondottan gyűlölök a VtM-ben lusta mesélőként, a rengeteg felkészülést.<br />
A karakterek előtörténetei már alakulnak, ahol szükséges játszunk egy kis prológust is, remélhetőleg még a tavasz során elkezdjük a játékot. Alapvetően rövid, 3-4 órás játékülések lesznek havi 1-2 alkalommal hétköznap.<br />
<br />
Jelenleg kis pihenésként Helvécziát játszunk ezzel a csapattal, ahol Aladárt, a czigány sírrabló vagabundot személyesítem meg. A bátor kalandorok eddigi történetét majd egy poszt formájában hamarosan közzé is teszem.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-34684632794994939142015-02-23T14:02:00.000+01:002015-02-23T14:02:13.016+01:00Planescape - 1. játékalkalomHétvégén végre sikerült összehozni az első játékot a már egy ideje készülő Planescape kampányomhoz. A tervezgetés és egyeztetés a játékosokkal már zajlott egy ideje, nem akartam vele kapkodni, mindenképp személyre szabott mesét akartam. Végül sikerült találni egy időpontot ami mindenkinek megfelelt, így került sor az első közös játékra.<br />
<div>
Rövid beszámoló következik, kis értékelés a végén.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
A karakterek:</div>
<div>
<br /></div>
<div>
- Baeris, Half-elf Sorcerer</div>
<div>
- Corian Nargos Rey, Drow Rogue</div>
<div>
- Dante, Human Warlock</div>
<div>
- Északiszél Sylian, High Elf Wizard</div>
<div>
- Sisakos Brol, Human Paladin of Tempus</div>
<div>
<br /></div>
<div>
A csapattagok külnböző módokon, de nagyjából egy időben kerültek Sigil városába, és hamarosan sikerült felvenniük a kapcsolatot a Kívülállókkal (The Outsiders). Találkoztak a vezetőjükkel, Ottoval, aki mesélt nekik kicsit Sigilről, és a csoportosulásokról. Megtudták azt is, hogy szeretne szervezett frakciót alakítani a Külsősökből, hogy jobban érvényesülhessenek, védettebbek legyenek a síklakókkal szemben. Ehhez természetesen az kell, hogy pár másik csoport hasznosnak lássa őket és tartozzanak a Külsősöknek pár szívességgel. Itt jönnek be a képbe az új fiúk...</div>
<div>
A Porembereknek (Dustmen) mostanában meggyűlt a bajuk egy titokzatos gyilkossal, aki időnként újabb és újabb "munkásokat" pusztít el. A csapat kapott az alkalmon, hogy bebizonyíthassa, lehet rájuk számítani. Rögtön el is indultak a Mauzóleum felé, szerencsére Corian az elmúlt napokban többször is járt a hatalmas, komor épület közelében, így gond nélkül odavezette a többieket.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHBD_gu4TUfv4qH7rSix6LGqwykejuI9tGBVY-AGOFCUND_UtxcXGInEwkq4VXpOFV-F3226PuYLyw3cX-9LVtgWGFQ4aa55ZobaBM6WYWBmDpc4bD6rANx7zvN85DjaFbI3BRj3LS1FJ3/s1600/dabus.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjHBD_gu4TUfv4qH7rSix6LGqwykejuI9tGBVY-AGOFCUND_UtxcXGInEwkq4VXpOFV-F3226PuYLyw3cX-9LVtgWGFQ4aa55ZobaBM6WYWBmDpc4bD6rANx7zvN85DjaFbI3BRj3LS1FJ3/s1600/dabus.jpg" height="320" width="156" /></a>Odavezető útjuk során találkoztak pár helyi érdekességgel, mint amilyen egy dabus, aki épp egy düledező viskó elbontásán fáradozott, vagy egy gyűjtő, aki épp két holttestet tolt kordén a Mauzóleum kapujához. Betértek egy rövid időre a csalogató, Gyűlő Por nevet viselő kocsmába, mely hűen nevéhez, a Poremberek "szórakozóhelye". Némi eredménytelen társalgás és a formalinba áztatott személyzet megcsodálása után visszatértek az utcára, és azon törték a fejüket, hogyan nyerhetnének bebocsájtást a falakon belülre.<br />
A szerencse segítségükre sietett, még ha kicsit rendhagyó formában is. A korábban a dabus által bontásra ítélt ház tövében egy Poros holttestére leltek, némi tanakodás után a csapat kettévált, Dante és Sylian elindultak a kapu felé, hogy értesítsék a frakció illetékeseit, a többiek a hullánál maradtak.<br />
Sisakos Brol és Baeris egy rögtönzött nyomozásba kezdett, jutalmuk egy sikátorból feléjük lőtt nyílvessző volt. Még észrevették a menekülő női alakot és Brol egy emberes dobással sikeresen kihasított belőle egy kisebb húsdarabot dobófejszéjével. Végül a rejtélyes nő kereket oldott, a nagydarab harcos pedig kellemetlen felfedezést tett: a kimetszett hús szürke, és nem vérzik...<br />
Közben visszatértek a többiek is a Poremberek egyik komor adeptusával, aki megerősítette, hogy a hús valóban egy élőholttól származik (az, hogy konkrétan megkóstolta a húst némi viszolygást váltott ki), és hírt adott arról is, hogy másvalaki pedig a falakon belül iktatott ki két újabb munkást. A csapatot némileg meglepte, hogy két gyilkossal is dolguk van, de felajánlották a segítségüket, amit némi fontolgatás után elfogadott a csuhás. Beszámolt egy rosszul sikerült rituáléról is, mely során a holttest felpattant a kőlapról, rátámadott egy beavatottra, majd elmenekült. Megosztotta gyanúját, hogy az egyik gyilkos valószínűleg ez az engedetlen holttest lehet, a másikról sajnos fogalma sincs.<br />
A csapat következő útja újra a Gyűlő Porba vezetett, ahol megtudták, hogy egy "szerződéses" munkás gondolta meg magát az utolsó utáni pillanatban, akit Shurának hívtak, még <br />
a hozzávetőleges lakhelyét is megtudták. Ahogy elindultak arrafelé, az egyik sikátorból fegyverek zaja ütötte meg a fülüket. Corian egyedül lopakodott oda megnézni, és egy férfit látott ahogy egy élőholt nővel hadakozik, beszélve hozzá, folyamatosan csak védekezve és hátrálva. A tolvaj miután úgy gondolta, hogy eleget látott, elindult vissza a többiekhez, de ahogy elfordult, a férfi tiszta, erős hangját hallotta:<br />
- Nem hagysz nekem más választást: Lathander nevében elűzlek innen!<br />
Erős, mennyei fény villant, ami teljesen elvakította a drow-t, félig vakon botorkált vissza társaihoz és mesélte el, hogy mi történt.<br />
Innen folyatódik legközelebb a történet...<br />
<br />
<i>Mesélői kommentár: </i><br />
<i>Első alkalomnak kiváló volt, sokat nem haladt előre a cselekmény, de nem is volt ez gond ezúttal. A csapat először játszott így együtt, volt kis ismerkedés fázis, karakterleírás, minden ami kell. Nekem is furcsa volt, hogy nem a szokásos arcoknak mesélek, bele kellett rázódnom a mesélésbe, szerencsére ez elég gyorsan sikerült.</i><br />
<i>Új kampány kezdésekor próbálok az első alkalmak során több leírást és egyedi hangulati elemet belevonni a mesélésbe, itt is volt pár rövidebb jelenet, ami a cselekményhez nem kapcsolódott, de kiemelte Sigil furcsaságait, mint pl. a dabus vagy a gyűjtő.</i><br />
<i>Ami egy kis fejtörést okozott még az a karakterek elhelyezése a városban, hiszen ez a szetting nem éppen első szintű karakterek játszótere, így jött a bizonyítási fázis, és a "nem kár értük" felfogás. Úgy gondoltam, ez tükrözi valamelyest az erőviszonyokat.</i><br />
<i>A következő alkalomra valamikor márciusban kerül sor.</i></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-70693139554341145982015-02-04T14:35:00.003+01:002015-04-09T14:25:15.251+02:00Amikor a D&D 5. kiadás találkozik a dédapjával<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWSrQtv1IuN2cEFHmm_xOZ35D1Rb_z8vw6MLlcPWAk_LIRdu_1QP8RHbtaR-pAPT-oCFHQu3fJiAasQ12Z3YISNYGdWrRj34kZN2Jn6yIaf-ddPXRX1mLVn2pXsf9I4dsESaoyeJ1AnPuI/s1600/Temple-Cover-Two.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiWSrQtv1IuN2cEFHmm_xOZ35D1Rb_z8vw6MLlcPWAk_LIRdu_1QP8RHbtaR-pAPT-oCFHQu3fJiAasQ12Z3YISNYGdWrRj34kZN2Jn6yIaf-ddPXRX1mLVn2pXsf9I4dsESaoyeJ1AnPuI/s1600/Temple-Cover-Two.jpg" height="320" width="244" /></a>Rögtön az év második napján egy laza kis D&D-vel nyitottunk, a változatosság kedvéért én meséltem, bár kissé last minute derült ki a dolog.<br />
Mit tesz ilyenkor az élelmes (lusta?) mesélő? Előkap egy klasszikus modult és átdolgozza az új kiadásra! Ajánlom mindenkinek a régi AD&D kalandokat, rengeteget találni elszórva PDF-ben a neten, mindenki megtalálja a neki szimpatikusat.<br />
Már egy ideje ott senyvedt a meghajtómon a pár hónapja a DriveThruRPG-ről ingyen (!) letöltött Temple of Elemental Evil, így végre alkalmam nyílt rá, hogy a csapat elé vessem.<br />
Néhány tapasztalat a játékélménnyel és az átdolgozással kapcsolatban:<br />
<br />
<ul>
<li>gyakorlatilag változatlanul hagyhatók az ellenségek értékei (természetesen az új kiadásra aktualizálva), de a számukat érdemes kissé visszább venni, a legelső csatában az egy szem magányos óriásvarangy majdnem felfalta a csapat harcosát egy harapásból</li>
<li>a narratív mesélés bőven elég a harc során, nagyban meggyorsítja a játékot, igen kellemes felüdülés a 4. kiadás grides sakkozásához képest</li>
<li>az átírása a kaland aktuális szakaszának az új kiadásra nem vett több időt igénybe másfél óránál, a modul első felének átolvasásával és pár egyéni módosítás eszközlésével a teljes felkészülés mindössze 4 órát vett igénybe (normál esetben ez nálam a duplája szokott lenni)</li>
<li>ha a gnóm illúzionista a 850 arany értékű míves tőrt elteszi a későbbi színháza kellékének, az pár játékosnál kivágja a biztosítékot</li>
<li>mind ahogy az is, ha nevezett gnóm meg se hallva a másik karakter javaslatát, pár másodperc múltán ugyanazt a saját ötleteként adja elő</li>
<li>és mindezen felül ő végez a legtöbb ellenséggel és diadalittasan rikoltozva szórja a harcos háta mögül a tűznyilakat</li>
</ul>
<div>
A következő posztokban leginkább a soron következő két kampányom elkészítése és történései kapják majd a reflektorfényt. A Giovanni krónikát félredobtam és helyette egy Anarch krónikába fogunk március környékén (kis darkos Sons of Anarchy), illetve szombaton ha minden jól megy a Planescape kampány is elindul végre.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-10997084288983523362015-01-07T21:35:00.000+01:002015-01-07T21:35:06.356+01:00Sárkánytle le, kincset össze... - A feltámadásNagyjából egy éve történt, hogy utoljára írtam a blogra, elég trehány dolog volt részemről, de hát így alakult ez az év.<br />
Ha már ennyi idő eltelt, vázlatosan összefoglalom mi minden történt a blog szerény írójával (velem) 2014-ben:<br />
<br />
- március elején hazatért Magyarországra<br />
- lakásfelújított<br />
- vett egy fekete labrador kiskutyát, Merlint<br />
- munkát keresett és talált<br />
- megszerette a sört<br />
- járt Németországban, kétszer<br />
- megnézte a Hobbit 3-at, kétszer<br />
- megkérte barátnője kezét (és a válasz egy "igen" volt).<br />
<br />
Ennyit a személyes oldalról, nézzük mi történt szerepjáték terén:<br />
<br />
- mesél egy Vampire: The Masquerade Giovanni krónikát<br />
- mesélt Lost Mines of Phandelver-t<br />
- résztvevője egy Star Wars kampánynak<br />
- elkészült egy Planescape kampány kidolgozásával D&D 5. kiadás alatt<br />
<br />
És hogy mik a tervek az új esztendőre, szigorúan szerepjátékra leszűkítve:<br />
<br />
- folytatni a Vampire krónikát<br />
- folytatni a Star Wars kampányt<br />
- elkezdeni a Planescape kampányt, új csapat számára (ideje kicsit a vérfrissítésnek)<br />
<br />
Röviden ennyi, nem terveztem grandiózus dolgokat erre az évre, ha ezt a három kampányt egész éven át tudnám vinni, boldog ember lennék, jelenleg úgy tűnik van is realitása a dolognak.<br />
<br />
Ahogy előző évben is ígértem, próbálok többet foglalkozni a bloggal, a játékbeszámolók mellett több mesélői szemszögű anyagot is összehozni, kicsit kiszélesíteni a blogon felmerülő témákat.
Hogy kicsit magamat is ösztönözzem, egy új köntöst is adtam a blognak. Igyekszem majd még szépítgetni rajta, de inkább a bejegyzésekre próbálok majd fókuszálni. Remélem, idén sikerül is tartanom magam az elképzeléseimhez.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-86904545261698150432014-01-05T23:55:00.001+01:002014-01-05T23:55:24.155+01:00Star Wars - A mandalóriai háborúk árnyékában (3.rész)Egy régi adósságom első részét törlesztem most, a Star Wars kampányunk harmadik beszámolója következik, kezdetnek emlékeztetőül a csapat tagjai:<br />
<br />
Yanec Kworskee - Ember jedi<br />
Lyle Thaneo - Ember scoundrel<br />
Kir Nootk - Duros scout<br />
Zaren Korr - Zabrak soldier<br />
<br />
A csapat elindult a Wayland rendszerbe, hogy telepítse a kalandos körülmények között megkerült szkennert. Az út sima volt, probléma nélkül elérték céljukat, könnyedén le is szálltak a helyi kis településen. Észrevettek egy egyszemélyes vadászgépet is a másik leszállóhelyen.<br />
Leszállás közben már kinézték, hogy hol lenne ideális a szkennert telepíteni, a bolgyó egyik nagyobb hegyének erdős csúcsa ideális helynek tűnt. Beszéltek a vársoka elöljárójával, aki segítőkésznek bizonyult és adott melléjük egy vezetőt. Beszámolt egy jediről is aki több napja érkezett ide ám egy nap őrjöngve berohant az erdőbe, azóta se látták. A helyi kantinában még beszélgetésbe elegyedtek a helyiekkel, akik jórészt favágók voltak. Sok újdonságot nem tudtak meg, de legalább egy kis kikapcsolódásban volt részük a monoton űrutazás után.<br />
Reggel meg is jelent a vezetőjük, az öreg Mason. A csapat gyanakodva méregette a tragacsot amivel jött, de ő váltig bizonygatta, hogy Bessie el fogja őket vinni addig ameddig kell. Lyle hamar megkedvelte az öreget, aki előszeretettel sztorizgatott a hosszú út során. Zaren és a többiek inkább a platón gubbasztottak, nem kérve a véget nem érő történetekből. A scoundrel persze még adta a lovat Mason alá, bátorítva a mesélést. Éjszakára megálltak pihenni egyet, másnap dél környékére saccolták, hogy odaérnek a hegyhez. Yanec esti meditációja alatt zavarba ejtő felfedezést tett. Hirtelen áthetó fájdalom cikázott végig egész elméjén, érzelmek tornádója ragadta magával, gyász, kétségbeesés, harag, majd ahogy jött ez az érzés, úgy el is múlt. Falfehéren ment vissza a többiekhez, de azok hiába faggatták, pár rövid mondatnál többet nem tudtak belőle kihúzni.<br />
Másnap kora délután oda is értek a hegyhez, de a neheze még csak most következett, fel kellett cipelni a szkennert a hegyre. Ezt egy rögtönzött szán segítségével sikerült is megvalósítani, bár jócskán besötétedett mire fel tudták küzdeni a kívánt magaslatra. A szerkezet beállítása maga is hosszú művelet volt, míg Kir ezzel bíbelődött, addig a többiek a horizontot kémlelték. Legnagyobb meglepéstükre egszer csak egy szállítóhajóra lettek figyelmesek. A hajó az erdő fölött lebegett egy darabig, mintha valamit kidobott volna. Zaren és Lyle nyugtalanul nézett össze. Közben Kir is végzett a műszaki munkával.<br />
Mason a hegy tövénél várta őket, fütyörészve faragott egy botot mikor a csapat visszatért. Némi tanakodás után Zaren és Yanec javaslatára úgy döntöttek, hogy megnézik mégis milyen rakománytól szabadult meg a rejtélyes hajó. Nagyjából útban is volt visszafelé, minimális kitérő...<br />
Ahogy visszafelé haladtak, Yanec hirtelen újra érezte az elsöprő érzelemhullámot, ezúttal mindennél erősebben, most már a forrás irányát és meg tudta állapítani. A platóról leugorva futásnak eredt, a többiek némi fáziskéséssel követték, jócskán leszakadva. Hamarosan lövések és fájdalomkiáltások hagjai ütötték meg a fülüket. Yanec ért először a tisztásra, ahol egy cathar jedi épp az utolsó három fegyveressel küzdött, akik ránézésre zsoldosok lehettek. Az embernek több se kellett és rendtársa segítségére sietett. Nyugtalanul tapasztalta viszont a catharból áradó gyűlölethullámot, teljesen úrrá lett rajta a harci őrjöngés. Rövidesen az utolsó ellenség is elesett, de ekkor a az ismeretlen harcos Yanec ellen fordult. A csapat vezetője nem akart ártani ellenfelének, így csak a védekezésre koncentrált, folyamatosan hátrálva. Kir próbált segíteni kábító lövésekkel társának, de inkább ártott vele, mint használt. Végül lassan felszállt a vörös köd és a cathar fáradtan, megtörten roskadt össze. Zokogva mesélte el, hogy szülőbolygóján óriási tragédia történt, nem volt ott, de érzi, halál és kétségbeesés uralkodik Catharon, és még a jedi meditációs gyakorlatokkal sem volt képes kizárni ezeket az intenzív érzelemhullámokat. Végül nagy nehezen sikerült teljesen megnyugtatnia Yanec-nek, majd ő is beszámolt ittlétük céljáról rendtársának, aki Zarga Noot néven mutatkozott be. Együtt mentek vissza Mason tragacsához. A jedi felajánlotta segítségét az ismeretlen űrhajó által kidobott rakomány felderítésében, amit a csapat hálásan fogadott.<br />
Nem kellett sokat menniük, hogy a kinézett hely közelébe érjenek, halkan osontak az éjszakai erdőben céljuk felé. Hamarosan fényt vettek észre maguk előtt és egy kivilágított tisztás szélére értek. Vagy egy tucat zsoldos cipelt ládákat, szerelt össze különböző dolgokat itt. Yanec a támadás mellett döntött, és a csapat lerohanta a tábort, több irányból zúdítva rájuk lövéseket, a két jedi pedig kivont fénykarddal rontott a tömegbe. Hamarosan végeztek is ellenfeleikkel, bár Kirt csak a sors mentette meg attól, hogy egy szerencsés lövés küldetése végét jelentse. A halottak karján egy tetoválást találtak, amit Zaren mandalóriai eredetűként azonosított, bár ezzel a jellel konkrétan még nem találkozott. Az itt talált felszerelést egy halomba hordták és felgyújtották, hogy ha újabb csapatok jönnének ne tudják már ezeket használni.<br />
Dolguk végeztével visszatértek Mason tragacsához. Az út visszafelé most már eseménytelenül telt, menet közben Yanec sok érdekes dolgot tudott meg a cather jeditől. Sikerült arra is rábeszélnie, hogy a hatalmas trauma után kérelmezze Reven-tól átmeneti pihentétését és térjen vissza egy jedi templomba, hogy meditációval és gyakorlatokkal újra visszanyerje lelki békéjét. A városkába visszatérve elváltak útjaik, Zarga beszállt űrhajójába és visszatért Coruscantra, a csapat pedig megköszönte Masonnek a segítéget és ők is visszaindultak Tarisra, hogy jelentsék sikerüket és újabb megbízatásra induljanak.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-5980329150497832942014-01-01T14:42:00.000+01:002014-01-01T14:47:49.422+01:00Múltból a jövőbe: 2013/14Ez az év elég érdekesen alakult szerepjáték téren, gyakorlatilag minden létező tervem kicsit máshogy sült el, mint ahogy eredetileg terveztem. De így sem panaszkodhatok, értek kellemes meglepetések.<br />
Elsőként a <a href="http://sarkanytle.blogspot.co.uk/2013/01/ev-eleji-helyzetjelentes.html" target="_blank">2013-as terveket</a> és azok (nem) megvalósulását nézem végig, bár meglepve tapasztaltam, hogy több dolog részben mégis sikerült:<br />
<br />
<ul>
<li>Tervbe vettem a szerepjátékos klubban egy kampány elindítását, amiből végül nem lett az égvilágon semmi. Az év második felében nem is voltam ott, jórészt a rendszeres játszott meccseknek köszönhetően, amiből minden hétvégére jutott legalább egy. </li>
<li>A kelta RPG project kútba esett, ennek több oka is volt: nem volt elég időm dolgozni rajta, keveset tudtam hozzá olvasni emiatt, meg őszintén szólva a lelkesedés is elfogyott az új rendszer kidolgozása iránt. Magát a kelta szettinget még lehet, hogy egyszer ki fogom dolgozni Dragon Age-hez, ahogy azt eredetileg is terveztem. Talán...</li>
<li>Blackmarsh lefordítását végül az év utolsó negyedére csak sikerült befejeznem, és külön öröm, hogy még pont az év végén <a href="http://khv.lfg.hu/2013/12/29/feketelap/" target="_blank">meg is jelent</a>. Bízom benne, hogy több csapat számára sikerült hasznos kiegészítővel kedveskednie a KHV csapatának.</li>
<li>Sikerült befejezni az angol játékosokkal a Scales of War kampány Rivenroar kazamatáját. Kellemes kis kaland volt és egy új élmény volt angolul szerepjátszani. Ugyanennek a csapatnak elkezdtem mesélni a Kígyó visszatért, de sajnos szétment a csapat, így két játékalkalom után befulladt a a dolog, pedig kimondottan tetszetősen indult!</li>
<li>Örültem, hogy viszonylag rendszeresen tudtunk magyar barátaimmal együtt játszani a Google+ segítségével, így tudtuk tartani a kapcsolatot és pár egész jó játékülést sikerült összehozni, mégha végül a Shadowrun játék nem is valósult meg.</li>
<li>Sikerült elég sokat mesélnem a már tervezett Mandalóriai Háborús Star Wars kampányból, igaz még mindig el vagyok maradva két játékülés beszámolójával, remélem hamarosan azt is tudom pótolni. A Vízmélye központú AD&D kampányom kezdetleges állapotban üldögél a polcomon, a World of Darkness ötletem végül pedig a süllyesztőbe dobtam.</li>
</ul>
<div>
Hozott pár érdekes újdonságot is az elmúlt év:</div>
<div>
<ul>
<li>A nyári pangás után ősztől kimondottan felpörgött a szerepjátékos életem, nagyrészt az <a href="http://lfg.hu/">lfg.hu</a>-s kezdeményezéseknek köszönhetően. Így sikerült kipróbálnom <a href="http://ynasmidgard.blogspot.hu/" target="_blank">Rappan Athuk</a>-ot, és részt vettem az <a href="http://alkonyurai.tumblr.com/" target="_blank">Alkony Urai</a> kampányban is, mindkettő sokkal többet nyújtott számomra, mint azt előzetesen vártam. Ha minden jól alakul, akkor mindkét téren lesz folytatás is, bizakodva várom!</li>
<li>Rengeteg új szabálykönyvvel gazdagodtam, remélhetőleg mindegyik új szerzeményem sikerül majd használnom is. Csak néhány példa: Dragonlance Campaign Setting, Planescape Boxed Set, Song of Ice and Fire RPG, Lord of the Rings, D&D 3rd Edtion alapkönyvek, Forgotten Realms Campaign Setting és Monsters of Faerun, Vampire: The Requiem.</li>
<li>Elindítottam egy <a href="http://intofeywild.blogspot.co.uk/" target="_blank">új kampányblogot</a> a hamarosan kezdődő Feywild kampányomhoz.</li>
</ul>
<div>
És akkor néhány terv az új évre, mert mindig kell valamit kitűzni, hogy aztán ne valósulhasson meg:</div>
</div>
<div>
<ul>
<li>Mindenképp szeretnék ezzel a bloggal többet foglalkozni, az elmúlt évben közel sem sikerült annyit, mint szerettem volna. Ezt jól mutatja az is, hogy a 2012-es év 36 bejegyzésével szemben 2013-ban mindössze 7 bejegyzést sikerült összehoznom. Ez mindenképp gyászos teljesítmény volt részemről.</li>
<li>Hamarosan útjára indítom a Feywild kampányomat, bízom benne, hogy hosszú ideig sikerül benne játszani.</li>
<li>Ebben az évben is szeretnék legalább egy angol nyelvű szerepjátékos anyagot lefordítani. Erre a célra <a href="http://cdn.themis-media.com/media/global/images/articles/article/7928/SouthLand.pdf" target="_blank">Southland</a>-et néztem ki, mely részben szintén Rob Conley munkája. Ahogy a licenszeket néztem, ugyanúgy közkinccsé tehető mint Blackmarsh. Nem mellesleg a játék tesztelői közt egy ismerős névre is bukkantam...</li>
<li>Az egyre aktívabb Google+ játékoknak köszönhetően gondolkodom néhány egyalkalmas ötletem kidolgozásán és lemesélésén.</li>
</ul>
<div>
Nagy vonalakban ennyi, az idei terveket jóval óvatosabban próbáltam megfogalmazni, de reménykedem benne, hogy ezek jó részét sikerül is megvalósítanom. De biztos vagyok benne, hogy tartogat pár kellemes meglepetést 2014...</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-42664439578460995242013-12-24T00:21:00.001+01:002013-12-24T00:21:43.375+01:00Új kampányblogJanuártól indítom útjára új kampányomat D&D 4. kiadás alatt, amihez úgy döntöttem, hogy külön kampányblogot vezetek játékosaim számára, hogy minden egy helyen legyen.<br />
Természetesen próbálok visszatérni ehhez a bloghoz is, az utóbbi hónapok nem úgy alakultak, hogy nagyon tudtam volna írni ide, igaz, sok szerepjátékra sem volt alkalom.<br />
Még van két játékbeszámolónyi elmaradásom Star Wars téren, valamint tervezek egy összegzést írni az utóbbi hónapok alatt játszott Alkony Urai kampányhoz. Ezt próbálom még az év vége előtt megtenni, de ha nem sikerül, akkor még mindig ott a következő év!<br />
Az új kampányblog neve:<br />
<a href="http://intofeywild.blogspot.co.uk/" target="_blank">Feywild Védelmében</a><br />
Itt egy kicsit gyakrabban fognak a közeljövőben megjelenni bejegyzések, ahogy újabb dolgokat írok le a kampányról és elkezdődik a játék. Remélem, hogy egy hosszú kampány veszi kezdetét és lesz módom mindkét bloggal kicsit jobban törődni mint azt ezzel tettem az utóbbi időben.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-70629750129159722722013-09-29T11:20:00.000+02:002013-09-29T11:21:24.303+02:00Rob Conley: BlackmarshNéhány hete végeztem Rob Conley Blackmarsh című munkájának magyarra fordításával. Sajnos sokkal tovább tartott mint azt én szerettem volna, de végre kész vagyok vele. Ha minden igaz rövidesen meg is jelenik majd, kibővítve statisztikákkal és illusztrációkkal a <a href="http://khv.lfg.hu/" target="_blank">Kaland, Harc, Varázslat</a> rendszerhez.<br />
Kimondottan élveztem ennek a műnek a lefordítását. Alapjában véve nem volt túlzottan nehéz szöveg, ám helyenként igencsak gondolkodnom kellett, miként hangozhatna magyarul is szépen egy helység vagy személy neve. Erre talán a legjobb példa a Strangeholm nevű félszerzet falu volt, amit hosszú töprengés után Furagödrösre kereszteltem el. A munka során próbáltam odafigyelni arra, hogy következetesen fordítsam a neveket, elnevezéseket, ami nem is volt olyan egyszerű, nehéz visszaemlékezni arra, hogy pár nappal ezelőtt, pár oldallal előbb hogyan fordítottam az aktuális szóösszetételt. A végeredménnyel kimondottan elégedett vagyok, biztos vagyok benne, hogy ha elkészülnek az illusztrációk és a statisztikák, akkor egy kellemes kampány szettinget kaphat a kezébe az, aki letölti majd.<br />
<br />
A fordítás alatt fogalmazódott meg bennem, hogy miután elkészültem, egy rövid értékelést is írok magáról Blackmarsh-ról, azaz magyar nevén Feketelápról. Kimondottan jól megírt szetting szerintem, így mindenképp megérdemel néhány sort. Némi spoilerveszély fennáll a következő sorok alatt, de igyekszem meglehetősen általánosságban leírni, hogy miért is ilyen jó Blackmarsh. Szerintem.<br />
Tehát itt egy huszonvalahány oldalas old-school kampány szettingről van szó, mely részletes leírást ad egy térség, Feketeláp domborzatáról, lakóiról, hatalmi viszonyairól. Rengeteg ötlet, szituáció szerepel benne, melyek akár elegendőek egy teljes kampány lemeséléséhez is, de csupán ötletbányának is kiválóak.<br />
A térségek leírásai, a hextérkép egyes mezőinek jellemzései vázlatosak, nagy vonalakban vázol fel a szerző egy alaphelyzetet, vagy akár csak egy történést, a mesélő pedig saját szájíze és ötletei alapján kibővítheti, testre szabhatja játékosai számára.<br />
Más értékeléseknél olvastam, hogy egyeseket zavar az, hogy Rob Conley néhol konkrét szituációt helyez az adott hexbe (pl. sárkányok lakmároznak épp egy szarvascsorda maradványaiból), máskor pedig csak pletykákat lebegtet meg az adott hellyel kapcsolatban. Ez nekem viszont kimondottan bejött, nem köti meg a mesélő kezét, viszont ha épp nincs ihlet vagy idő, akkor pár konkrét dolgot tálcán kínál segítségként, aminek a kidolgozásához minimális munka elég. Akinek pedig nem tetszenek, az még mindig átírhatja, kihagyhatja azt a néhány hexet.<br />
Ami még szerintem fontos Blackmarsh kapcsán, hogy ezzel egy univerzális szettinget kap a kezébe a mesélő. Alapvetően semmi statisztika nem szerepel benne, a szörnyek HD-jét és néhány NPC kaszt szintjeit kivéve. Így szinte bármilyen rendszerben felhasználható.<br />
Maga Blackmarsh vidéke is abszolút univerzális, bármilyen klasszikus fantasy környezetbe beilleszthető, így meglévő kapányokba is integrálhatja a kedves mesélő, ha úgy tetszik neki.<br />
A hatalmi viszonyok kapcsán több érdeket, ellentétet megemlít a szerző, ami kiváló kiindulópont a mesélőnek akár egy kicsit intrikázósabb helyzetet is teremteni, ha úgy tartja kedve. Megvan itt az ősi gonosz, mely terveket forral egy sötét torony mélyén, vannak marakodó tartományurak, szervezett(ebb) ork törzsek, stb.<br />
Amit külön kiemelnék még az egy hangulatos pletykatáblázat, ahol dobás alapján érdekes, hasznos, vagy épp haszontalan információt sózhat a mesélő játékosai nyakába. Sajnos csak húsz ilyen szóbeszédet tartalmaz a táblázat, ám a leírások alapján nem nehéz még egyszer ennyit kitalálni.<br />
<br />
Negatívumokat nem azért nem soroltam fel, mert nincsenek. Biztosan vannak, ám ezek az olvasás és fordítás során nekem nem szúrtak szemet. Ha le akarnám mesélni, akkor biztosan előjönne pár hiányosság, de mesélőként olvasva szerintem egy kimondottan nívós anyagról van szó. Bátran ajánlom mesélőtársaim figyelmébe ezt a művet, és remélhetőleg hamarosan már magyarul is elérhető lesz. Érdemes lesz figyelni az <a href="http://lfg.hu/">lfg.hu</a> és a <a href="http://khv.lfg.hu/" target="_blank">Kaland, Harc Varázslat</a> oldalakat!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-89594274238832602482013-09-28T10:43:00.000+02:002013-09-28T10:43:10.017+02:00Star Wars - A Mandalóriai Háborúk árnyékában (2. rész)Túl rövidnek tűnő szabadságom alatt sor került a második felvonásra a Star Wars kampányból, és 8 hónap után végre élőben ülhettem le mesélni, hiányzott már. A karakterek ugyanazok, ezzel a felállással fog végigmenni a kampány.<br />
<br />
Szóval a karakterek az aréna felé vették az útjukat, amely a Gödör nevű kantina belsejében épült fel. A csapat épp időben érkezett az esti párviadalok meghirdetéséhez. Két nő, egy Zabrak és egy ember csapott össze az első körben, meglehetősen középmezőny-beli rangadó, a ranglista 9. és 11. helyezettje harcolt. Végül némi meglepetésre a 11. helyezett Zabrak diadalmaskodott. A másik párbaj egy igazi derbi volt, a ranglista-vezető Wookie csapott össze a 3. helyezett Ithoriannal. Utóbbi versenyző nem kis döbbenetet keltett a csapat körében. Végül a Wookie ereje és rutinja diadalmaskodott, de a közönség egy izgalmas és kemény párbajnak lehetett szemtanúja.<br />
Közben sikerült beszélniük Ajuurral, a hutt kegyesen megengedte, hogy beszéljenek vele, bár testőrei végig kéznél voltak. Megtudták, hogy Vin'del-nek hívják a twi'leket, aki mintegy két hete se szó, se beszéd lelépett, majd egy hete visszatért, összepakolta minden cuccát és eltűnt. Ez meglehetősen felbőszítette a huttot, hiszen a szerződéséből még mindig volt hátra fél év. Némi pénzt is hajlandó volt fizetni, hogy visszahozzák szakadár alkalmazottját, hogy milyen állapotban az már nem érdekelte. Sikerült rávenniük, hogy szétnézhessenek a twi'lek motelszobájában, hátha találnak valamit, ami megmagyarázza hová tűnhetett Vin'del. Végül a szemétledobó akna egy illesztésében lelt rá Lyle egy plasztik kártyára, amit Zaren segítségével sikerült is kipiszkálnia. A kártya egy "reülőjegy volt, mely az Onderonra szólt, az időpontja megegyezett Vin'del eltűnésével.<br />
A csapat úgy következtetett (helyesen), hogy egy ekkora városban igen nehéz dolog megtalálni egyetlen személyt, így tervet eszeltek ki. Elhíresztelték a rosszabb hírű kantinákban, hogy "diszkrét fuvarozást" vállalnak, remélve, hogy sikerül tőrbe csalni Vin'del-t. Hamarosan jelentkezett is a twi'lek, egy személyes megbeszélést kérve a Racsni nevű rossz hírű krimóba. Nem volt mit tenni, Lyle vonakodva bár, de belement a dologba. Még volt egy fél napjuk, hogy megtalálják a rejtekhelyet, bízva abban, hogy a találkozó alatt meglovasíthatják a szkennert. Egy öreg ithoriai lomkereskedő hasznos információval tudott szolgálni, ugyanis a roncstelepen ahol ő <strike>guberálni</strike> árut beszerezni szokott úgy látta, hogy az egyik régi, használaton kívüli garázsba egy ideje új lakók költöztek. Hálájuk jeléül megvásároltak tőle egy igen rossz, de még menthető állapotban lévő datapadot, Kir szerint nem kevés munkával, de működésre tudja bírni. Így a duros és Zaren elindult felderíteni a roncstelepet amíg Yanec és Lyle az esti melóhoz szerzett be járműveket. Lyle magának egy gyors landspeeder "motort", míg Yanec egy "pick-up speedert" bérelt a szkenner elszállítására. A zabrak és társa útját is siker koronázta, ugyanis rábukkantak arra a garázsra ahol minden valószínűség szerint az ellopott szkenner lapul. Legalábbis a két gamorrean nehézfiú jelenléte erről tanúskodott.<br />
Este Lyle szorongva bár, de elindult a találkahelyre míg a többiek a roncstelep felé vették az irányt. Yanec és társai látták Vin'del-t elindulni a város felé, kicsit kivártak, majd a garázsok tetején elindultak a kiszemelt hely felé. A nyitott bejárat előtt az egyik gamorrean grillezett épp valami patkányburgert, sajnos nem élvezhette ki utolsó vacsoráját, mert Yanec egy Force Grip segítségével elroppantotta a nyakát. Az élettelen test hatalmas csörömpöléssel döntötte fel sütőhelyet, a zajra kirontott a társa és egy trandoshan. A harc rövid volt és kíméletlen, természetesen hőseink győzelmével ért véget. Pechükre a trandoshan még tudta használni a komlinkjét, jelezve társának, hogy baj van. De a lényeg megvolt, a szkennert felpakolták a járgányra és a lehető leggyorsabban eltűntek a környékről.<br />
Eközben Lyle a Racsniban megtalálta Vin'del-t és tárgyalni kezdtek, az ifjú minden időhúzási taktikát bevetett, hogy társainak elég ideje legyen visszaszerezni a Köztársaság tulajdonát. A beszélgetés közben egyszer csak a twi'lek elhallgatott, füléhez szorította komlinkjét, a szája pengevékonnyá keskenyedett és gyilkos pillantással nézett fel Lyle-ra. Rövig csend után elhangzott az a mondat, amit nagyon nem akart hallani a scoundrel: "Te is benne vagy." Lyle arcából a vér kiszökött, de megpróbálta az egyetlen dolgot ami szerinte kijuttathatja a csávából: mellébeszélt, adta az értetlent. Legnagyobb meglepetésére Vin'del egy darabig csak összeszűkült szemmel meredt rá, majd kiviharzott a kantinából. Az ifjú megkönnyebbült súhajjal roskadt vissza a székébe, ledöntve az előtte lévő ital maradékát.<br />
A csapat Lundo műhelyében találkozott újra, megnyugodva konstatálták, hogy mindenki ép bőrrel megúszta az akciót. Így már nem volt akadálya, hogy a szkennert felpakolva a halott köztársasági katonáktól megörökölt transzportba elinduljanak a Wayland rendszerbe és telepítsék végre a felderítő egységet.<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-78642667160902420262013-07-31T23:34:00.000+02:002013-07-31T23:34:57.922+02:00Star Wars - A Mandalóriai Háborúk árnyékában (1. rész)Fél éve képtelen voltam egy bejegyzést összehozni a blogon, most viszont végre sikerült játszani néhányszor, így egy játékbeszámoló következik.<br />
<div>
Az alap szetting a Régi Köztársaság idején a mandalóriai fenyegetés realizálódása. Egyelőre még csak pletykák és találgatások kaptak szárnyra, a valós veszély még nem érzékelhető. Itt kezdődik a kampány.</div>
<div>
A karakterek:</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Yanec Kworskee - Ember jedi, a csapat parancsnoka</div>
<div>
Lyle Thaneo - Ember scoundrel, egy kereskedő fia, swoop versenyző és nagydumás</div>
<div>
Kir Nootk - Duros scout, a csapat mérnöke és mindenese</div>
<div>
Zaren Korr - Zabrak soldier, háttérbe húzódik, ritkán beszél</div>
<div>
<br /></div>
<div>
"A mandalóriai fenygetés igen is valós, de senki nem tesz ellene semmit." Ezzel a mondattal kezdődött a beszélgetés a karizmatikus jedi lovag, Revan és egy másik ifjú jedi, Yanec között. Nem kellett sok hozzá, hogy egy új taggal bővüljön azok köre, akik aktívan szerettek volna tenni valamit a Köztársaság védelméért. Egy héttel később Yanec Tarisra indult.</div>
<div>
A bolygóra érve már várta informátora, egy szullusztáni, aki Lundoként mutatkozott be. Együtt összeállítottak egy csapatot a lehetséges nevekből, akiket Lundo kutatott fel Revan utasítására. Az első találkozóra a csapat tagjaival a Vonónyaláb kantinában került sor. Kir és Zaren meglehetősen visszafogottan és mereven viselkedtek ellentétben Lyle-lal, aki az elejétől fogva elég fesztelenül vetette bele magát a társalgásba. Miután röviden megismerkedtek egymással Lundo műhelye volt a következő állomás, ahol a szullusztáni ismertette velük az első küldetést. Egy egyszerű rutinfeladatról volt szó: a nemrég megérkezett szkenner-egységet kell telepíteni a közeli Wayland bolygón. A felszerelést egy transzport hozta Corellia-ból pár nappal ezelőtt. Némi balsejtelem fogta el a csapatot annak hallatán, hogy a szállítmány kísérői elmulasztották a legutóbbi bejelentkezésüket...</div>
<div>
Félelmeik hamar beigazolódtak ahogy a privát dokkokhoz értek. A hangárajtó előtt senki nem állt, a hangárba beérve pedig négy holttestet fedeztek fel. A hajón rátaláltak a pilóta élettelen testére, közvetlen közelről több lövéssel végeztek vele. A szkennert természetesen sehol nem találták az 578-R típusú szállító rakterében. A hajó átkutatása során rájöttek arra, hogy még egy köztársasági katona volt a hajón, aki azonban eltűnt. Megtalálták a datapadját, amiben elolvashatták üzenetváltásait a katona barátnőjével, és megtudhatták azt is, hogy utoljára Onderonon állt meg a transzport üzemanyagot és némi készletet felvenni. </div>
<div>
A raktárból kiérve egy kislányba botlottak, aki elmondta, hogy látott két idegen fajút bemenni a hangárba, majd kicsit később távozni is egy kisebb konténerrel és azon egy férfi testével. Azt is megtudták, hogy a támadók egy twi'lek nő és egy trandoshan férfi voltak, akik fekete és vörös ruhát viseltek. A ruházat alapján a csapat nagy része azonnal a Black Vulkar bandára gondolt, hogy ők lovasíthatták meg a szkennert, hogy jó pénzért túladhassanak rajta. Következő útjuk az alsóvárosba vezetett.<br />
Az első kantinábanm az Easy Rider-ben szerencsével is jártak, két Black Vulkar támasztotta a falat. Miután a csapat tagjai kikérték italaikat nagy tanakodásba fogtak, hogy miképp szerezzenek információt a fickóktól. Végül Lyle megunta a meddő vitatkozást és igen hitelesen alakítva a barátságos részeget leszervezett magának egy versenyt az egyikükkel, a tét a bandatagság. Már csak apjától kellett kölcsönkérni az állandóan eladásra szánt swoop versenygépet...<br />
...amit balszerencséjére épp megérkeztekor adott el egy Durosnak. Ez úgy tűnt meg is lékeli az ifjú nagyszabású tervét, ám ha Lyle egyszer valamit a fejébe vesz... Követték Kir-rel a gép újdonsült tulajdonosát a garázsig, ahol aztán kezdetben szép szóval, majd egy pisztoly segítségével próbálták kierőszakolni az indítóchipet a gazdag Durosból. Közben ha akarták, ha nem, megtudták, hogy a híres Bastiano Coimbra de la Coronia-val (Iaz Vedo!) húztak ujjat, és ő könnyedén ellenük fordíthat befolyásos embereket. A bőbeszédű Duros fröcsögésének végül véget vetettek azzal, hogy betessékelték az egyik szekrénybe. Lyle végül jobb belátása ellenére odahívta Yanecet és közös erővel megegyeztek Bastianoval, hogy mindössze pár napra kölcsönveszik a gépet és egyben visszaszolgáltatják. A Duros ha morogva is, de engedett, hála a jedi jelenlétének.<br />
Másnap Lyle bravúros versenyzéssel megnyerte a swoop-csatát az E-23 szeméttelepen kialakított pályán, így felvételt nyert a Black Vulkarok soraiba. Kirnek is sikerült rábaszélnie a bandatagokat, hogy jó szerelőből sosem lehet elég. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy két jó emberük is eltűnt nemrég, így kimondottan szüksége volt a bandának néhány új arcra.<br />
A főhadiszálláson megismerkedtek a főnökkel, Dintal Streetchaser-rel és még néhány másik figurával innen-onnan. A leghasznosabbnak Norik, az egyik szerelő bizonyult. A testes szaki előszeretettel szórakoztatta anekdotáival Lyle-t, aki így azt is megtudta, hogy a két eltűnt Black Vulkar utoljára a Szende Twi'lek kantinában ünnepelte legutóbbi swoop győzelmét. Kapcsolatba lépett a készenlétben álló Yanec és Zaren párossal, akik a megadott hely felé vették az irányt.<br />
Az alsóváros legmenőbb kantinájába tértek be, élőzenével (a TeraBiths együttes szolgáltatta a muzsikát) és ami még fontosabb hús-vér twi'lek táncoslányokkal! Bőséges jatt után megtudták, hogy valóban itt járt a két Black Vulkar, akiket egy twi'lek nő társaságában láttak távozni a kantinából. A pincérnő még fel is ismerte, ő az egyik párbajhős azokon a szervezett rendszeres párviadalokon, melyeket a hutt, Ajuur menedzsel.<br />
Adott is a következő állomás, irány az Aréna!<br />
<br />
És ennyi volt tömören két játékülés történése. A következő játék élőben lesz, mivel hazautazom Magyarországra két hétre. Az alatt az idő alatt összeülünk egy maratoni játékra, két mesélő egy-egy történetet szeretnénk ez alatt végigjátszani, az egyik ennek a sztorinak a folytatása lesz, a másik ha minden igaz egy kis Vampire.</div>
<div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-4890880128525841832013-02-14T12:05:00.000+01:002013-02-14T12:05:28.845+01:00A Kígyó visszatér - Google+ 1. részA múlt héten sikerült lemesélnem A Kígyó visszatér (Hősök Hajnala modul) első harcjelentét és némi szerepjátékot is belecsempészni a játékba. Ez első hangzásra nem tűnik soknak, nem is volt.<br />
Elég tetemes késéssel sikerült elkezdeni a játékot, mivel vártunk további két emberre, de hiába, így végül négy játékossal fogtunk bele a kalandba. A roll20 alkalmazást használtuk rácsnak, és kiválóan teljesített nálam az első vizsgáján. Egy az egyben sikerült a modulban szereplő térképet ráhúzni a rácsra, így a Kincsestanya teljes pompájában tárulhatott a játékosaim szeme elé. Szép tokeneket is sikerült találni, valamint a további lehetőségek is nagyon hangulatosak és jók a játékhoz. A "Handout" lehetőség a kedvencem, ahová a kapitány naplóját másoltam be, valamint az "NPC-s" lehetőségnél is tudtam a szövetségesekhez és NJK-khoz képet és leírást társítani.<br />
Maga a játék egy rövid bevetőből állt, ahol megismerkedhettek a játékosaim Escondite városával, majd kezdetét vette a harc a Kígyó hajdanvolt kapitányával és legénységével. Meglehetősen nehéz harc volt ez a csapat számára, és bár igaz, hogy lehetett volna hatékonyabban is taktikázni és effektívebben használni a karakterek képességeit (én például szinte mindig az Encounter Powerrel nyitok, a játékosok pedig igen sokáig tartogatták), azért nagy nehezen sikerült legyűrni az ellenséget. Utána még egy kis beszélgetés, döntéshozatal, hogy merre tovább, majd a csapat elindult a Kígyó halványodó sziluettje felé...<br />
Egyelőre mindössze ennyi történt, a héten nem lesz játék, jövő héten következik a folytatás.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-59600162721898038792013-01-17T22:33:00.003+01:002013-01-17T22:34:17.119+01:00Év eleji helyzetjelentésVisszatérve Angliába már túl vagyok pár héten, vissza kellett rázódni a nagy karácsonyi ételhegyek és pihenés után. 2013-as terveim közül már kipiálhattam egyet, hiszen tegnap este sikerült befejeznem a Basic Fantasy RPG általam elvállal Kalandozás és Találkozások fejezetek fordítását. Ez nem kis örömmel töltött el, hiszen ez eddigi leghosszabb fordítási projektem amit önszorgalomból hoztam össze. A következő Blackmarsh lesz, Narmor ajánlására. Reményeim szerint a tél végére sikerül végeznem vele, nem hosszú anyag, ám most több dolog is le fogja kötni a figyelmem.<br />
<div>
Barátaimmal úgy döntöttünk, hogy Google+ segítségével tovább szerepjátszunk, így nem maradok ki az összes otthoni játékból. A terv egy Shadowrun (2. kiadás) játék elindítása, de addig lehet, hogy egy-két kisebb ülésre is sor kerül. Mivel még életemben nem játszottam ezzel a rendszerrel ezért neki is álltam a szabálykönyv elolvasásának, most kimondottan kedvem van egy új, ilyen típusú világot kipróbálni.</div>
<div>
Jövő héten reményeim szerint folytatódik a megkezdett Google+ Dungeons & Dragons 4. kiadás játék is, ha minden igaz azzal le is zárjuk kalandozásainkat Rivenroar kazamatáiban.</div>
<div>
A klubban is felvetődött az igény rendszeres játékok kialakítására, mivel az utóbbi időben sosem játszottunk kétszer ugyanazzal a játékkal, szerepjátszani meg mindössze egyszer sikerült. Így valószínűleg egy-két héten belül meg fogunk beszélni egy menetrendet, és ha minden igaz, akkor havonta legalább egyszer sor kerül egy játékra. Én elvállaltam egy kampány elindítását, majd a többiek igényére bízom, hogy mibe fogok bele, szerencsére most több kampány alapja is fel van vázolva néhány papírdarabra. A három választási lehetőség jelenleg: AD&D 2. kiadás (egy kis Forgotten Realms kalandozás a Kardparton, valószínűleg Vízmélyével a központban), Star Wars Saga Edition (a mandalóriai háborúk idején kis gerillaharc), és végül egy új World of Darkness (tisztán halandós sztori, de ha bejön akkor később átcsaphat Hunter-be vagy Vampire-be). Ezek közül az egyiket majd barátaimnak is szívesen elkezdem lemesélni, ha lesz rá igény, nem szeretném ha bármelyik is kárba veszne.</div>
<div>
És mindezek mellett még a kelta RPG-ről sem tettem le, de most férfiasan megvallom, gyakorlatilag semmit nem sikerült vele haladnom. Bízom benne, hogy azért arra is jut majd időm a munka és az edzések, meccsek mellett.</div>
<div>
Szóval jelenleg ez a helyzet itt kint 2013 januárjának közepén, lehetőség jelenleg sok van, játék egyelőre viszont annál kevesebb, remélhetőleg a következő hetekben ez változni fog már.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-83859197858189252112013-01-02T12:43:00.000+01:002013-01-02T12:43:06.922+01:00Az óév utolsó játéka, itthonHa már itthon jártam Magyarországon nem hagyhattam ki egy játékot a cimborákkal. Eredetileg Werewolf: The Wild West lett volna terítéken, de sajnos mesélőnk délelőtt makacs betegsége miatt lemondta az aznapi játékot. Hogy ne menjen veszendőbe a dolog, úgy döntöttem, hogy gyorsan összedobok egy egylövéses D&D 4E kalandot, ennek rövid összefoglalója következik.<br />
<br />
A csapat:<br />
<br />
Elior - erdei elf, békés, vidám, a zenét és nevetést szerető vadász.<br />
Tordek - törpe, meglehetősen magánal való és mogorva harcos.<br />
Baras - félelf, Corellon paplovagja, kinek élete egy hajszálon múlt.<br />
<br />
Kora tavasszal érkeztek hőseink Terkin városkájába egy régi szóbeszédet követve, miszerint a hatalmas Nerevar mágus a város mögött elterülő Sóhajok völgyében rendezte be titkos menedékét, de hogy bejussanak oda, szükségük lesz Nerevar Pecsétjére, a mágikus kulcsra, mely megnyitja előttük a varázsló rejtekének kapuit. Ha megtalálják...<br />
A Sárkányszáj nevű fogadóban találtak szállásra, az estét némi muzsikaszóval és tánccal ütötték el, melybe nagy morogva Tordek és Baras is bekapcsolódtak. Másnap reggel frissen és kipihenten keresték fel Silvius-t, a bölcset, akiről azt hallották, hogy igen sok tudással rendelkezik a Sóhajok völgyét illetően. Balszerencséjükre az öreg tudóst nem találták otthon, a házat átkutatva arra a megállapításra jutottak, hogy tulajdonosa maximum 1-2 napja hagyhatta el lakhelyét. Egy térképet és Silvius eddig betelt naplóit magukhoz véve úgy határoztak, hogy azonnal a keresésére indulnak. A városkapunál megersítést nyertek abban a hitükben, hogy Silvius valóban önként vágott neki a rengetegnek, vesztegetni való idő híján rendesen kiléptek. néhány órás menetelés után az útról letérve érdekes romokra bukkantak, valamint egy menhiren egy rúnára, mely a bölcs jegyzeteiből ismerős volt számukra. Sok tanakodásra nem volt idejük, mivel a környező fák lombjaiból három Strige rontott rájuk, és míg Elior és Tordek hatékonyan elbántak támadóikkal, addig Baras kis híján életét vesztette saját ellenfelével vívott harcában. Az eszméletlen lovagon majdnem túl sokáig lakmározott a vérszomjas bestia, Tordek épp idejében csapta le kalapácsával, és ha Elior nem segít bajtársán az utolsó utáni pillanatban, akkor bizony az ifjú félelf kalandja igen hamar véget ért volna. Nem is csoda, hogy a nap hátralévő részét pihenéssel kellett tölteni, még ha ez növelte is eddigi lemaradásukat.<br />
<br />
A következő nap mindent megtettek, hogy teret nyerjenek a kalandor bölcshöz képest. Ahogy egyre mélyebbre hatoltak az erdőbe, úgy egyre több rom is elő-előbukkant a sűrű aljnövényzetből, egyre inkább úgy érezték, hogy jó helyen járnak, és örömmmel fedezték fel a már ismerős rúnát egy újabb menhirbe vésve. Késő délutánra megtalálták a szobrot, melyet a térképen Silvius csak a "Bazalt Őrszemként" jelölt meg. A roppant szobor vigyázón kémleli a horizontot ki tudja már mióta, ám hőseink figyelmét inkább az apró mozgás keltette fel a szobor talapzatánál. Az óvatosságot szem előtt tartva úgy döntöttek, hogy biztos ami biztos alapon becserkészik azt a valakit a szobor tövében. Aggodalmuk túlzottnak bizonyult, nagy megkönnyebbülésükre csak Silvius volt az,némi beszélgetés után hőseink felajánlották segítségüket kutatásaiban, amit a bölcs szívesen is fogadott, hiszen néhány erős fegyverforgató karra nem lehet nemet mondani. Baras felmászva az Őrszemre érdekes felfedezést tett, valami furcsa szerkezetet pillantott meg néhány száz méterrel a szbor mögött.<br />
<br />
Egy régi napóra-szerű szerkezetre bukkantak, melyről hamar kiderült, hogy a megszokott használattal ellentétben ez a hold sugarait fókuszálja a mutató tetejébe szerelt lencsék segítségével. A medence falában, melyben az óramutató állt, négy domborműre lettek figyelmesek, melyek a hold fázisait ábrázolták, mindegyik domborműben egy a hold ábrázolt állásval megyegyező módon csiszolt holdkő csillogott. Elior könnyedén meg tudta mondani, hogy épp a félhold jön el aznap este, így Tordek és Baras abba az állásba forgatta a nehéz mutatót. Szerencsére épp tiszta éjszaka borult rájuk, így a félhold akadálytalanul sütött le erre a szokatlan órára, majd pár óra elteltével a Hold elérte az ideális szöget, a lencsék elegendő fényt kaptak ahhoz, hogy fókuszálják az ezüstös sugarakat. A domborműbe foglalt holdkő kéken felizzott, és beindította az ősi mechanikát, mely megnyitotta a lejáratot Nerevar egyik laboratóriumába.<br />
<br />
A csapat - Silviussal kiegészülve - óvatosan ballagott le a csigalépcsőn, majd egy vastag obszidiánból készült ajtó zárta el előlük a továbbutat, egy kis alkóvban az ajtó mellett pedig néhány krétadarabra bukkantak. Hamar rájöttek, hogy a megoldás az eddig már többször látott rúna, a Harcos Rúnája lesz, így gyorsan fel is rajzolták az ajtóra. Elsőre semmi nem törént, de mikor Baras kardja pengéjét tükörként használva ráirányította a Hold fényét, a rúna kéken felizzott, és megnyílt előttük a továbbút. Egy kis terembe jutottak, melyben egyedül egy csontvázat találtak egy obszidián trónon ülve. Várakozásukkal ellentétben a csontváz nem támadt rájuk, nem kelt életre és nem tett fel kérdéseket. Elior miközben a trónt vizsgálta, egy villanásra lett figyelmes, ahogy egy tőr villámgyorsan kicsusszant egy résből és egynesen Baras szíve felé repült. Szerencsére még idejében kiáltott társára, így a tőr csak a paplovag vállába mélyedt a szíve helyett. A lebegő tőr újabb és újabb támadásokat indított, ám közös erővel sikerült legyőzni a gyilkos pengét. Egy rövid folyosú után megérkeztek a laboratóriumba, ahol érdeklődésüket egy faládika keltette fel, mely a szoba közepén lévő asztalon állt, fedelét a tűz és a víz szimbóluma ékesítette. Tordek nem törődve társai aggodalmaival felnyitotta a dobozkát, ezzel szabadjára engedve egy tűz és egy vízelementált. A harc nem tartott sokáig, a kezdeti meglepettségen hamar úrrá lettek a kalandozók és néhány kíméletlen támadással el is pusztították az elementálokat. A tűzlény után mindössze egy hamukupac maradt, melyben Tordek egy pár parázsló alkarvédőre lelt, melyeket elégedetten csatolt fel némi szemrevételezés után (Flame Bracers). A vízelementál által hátrahagyott tócsa közepén pedig egy gyöngyre bukkantak hőseink, Baras mosolyogva süllyesztette iszákjába. Az utolsó helyiséget egy függöny választatta le a laborról, afféle raktárként szolgálhatott. Két dolog keltette fel érdeklődésüket, az egyik egy kis ládika, melynek zárját Tordek egy erőteljes csapással szét is zúzta, ám ezzel el is törte a benne rejtőző gyógyital üvegét, így a sűrű folyadék lassan szétfolyt a ládika alján. A szintén ebben a ládában található 50 aranyban azonban már ő sem tudott kárt tenni, így némi vígaszként szolgált a harcos számára. A másik érdekesség egy viaszpecséttel lezásrt urna volt, melyet Baras nyitott fel. Legnagyobb megrökönyödésére egy újabb lebegő tőr vágódott ki belőle, és felszakította a társa által okozott sebet a lovag vállán. Egyesített támadásaiknak köszönhetően ez az álnok szerszám se bírta sokáig, és hamarosan csörömpölve bucskázott végig a kis szobán, miután megszűnt a varázslat a pengén. Miután kicsit kifújták magukat Baras kiöntötte az urna tartalmát a padlóra, mely tele volt csupa döglött, tenyér nagyságú pókkal. A sok kis tetem között azonban rábukkant másra is, egy obszidiánból faragott fekete özvegy figurára. Ez Nerevar Pecsétjének egyik darabja!<br />
A csapat elégedetten hagyta maga mögött a laboratóriumot, kifelé még Elior rábukkant egy titkos rekeszre is a trón alatt, mely 200 aranytallért és egy mágikus fejpántot is rejtett (Headband of Perception). Az elf örömmel illesztette homlokára ezt a remek varázstárgyat, a pénzt pedig gyorsan elosztották maguk közt. Két nappal később tértek vissza Terkinbe, hogy megtervezzék következő lépésüket és kitalálják, hol lehet a Pecsét következő darabja?<br />
<br />
És ennyi volt a kaland, egylövésesnek szántam, szóval lehet, hogy nem lesz folytatása, de ha van rá igény, folytathatom is majd, akár Google+ segítségével is, hiszen hagytam bőven lehetőséget a további kalandokra. Közel sem ideális összeállításnak meséltem, de ez egyáltalán nem baj, ahogy remélem érezhető volt, nem a harc volt a főszerepben. AD&D 2nd rendszerben szívesebben meséltem volna, a kaland inkább abba illett volna bele, de a csapatban nem mindenki van oda azért a rendszerért, ezért lett belőle 4E.<br />
Összességében egy kellemes, jó hangulatú játékkal sikerült búcsúztatni 2012-t. Ez az év számomra rengeteg változást hozott, rengeteg új impulzus ért, mind szerepjáték, mind személyes téren. Remélem 2013 is hasonlóan jól fog alakulni (bár örök optimista vagyok, így remélem még jobban...), és kívánok mindenkinek egy sikeres, jó évet, valósuljon meg minden, amit szeretnétek!<br />
És a végére még egy utolsó, ünnepi kép:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn_p5iU8YiqGcWs1DMp2D0Knp_Agd3kF27UMDLB_YJm763UY9R4OT96tj5CzLVA898q5G5t-78DfxF1r1pWSJ3bkKH5oo0hiNqqM4Pd0hOEf-Yv_Q6renTIrVklVyNqPXnSuzVW9jkmx3P/s1600/sci-fi-fantasy-star-wars-jingle-bells.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjn_p5iU8YiqGcWs1DMp2D0Knp_Agd3kF27UMDLB_YJm763UY9R4OT96tj5CzLVA898q5G5t-78DfxF1r1pWSJ3bkKH5oo0hiNqqM4Pd0hOEf-Yv_Q6renTIrVklVyNqPXnSuzVW9jkmx3P/s320/sci-fi-fantasy-star-wars-jingle-bells.jpg" width="291" /></a></div>
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-44685486789575150092012-12-03T22:55:00.000+01:002012-12-03T22:56:09.489+01:00Ranathvan romvárosa - ÚjratöltveMég otthon kezdtem el mesélni egy D&D 4th Edition kampányt, melynek központja Ranathvan ősi romvárosa volt. Most ezt tervezem újraéleszteni, és tisztességesen megírni kampányként, remélhetőleg sikerül egy olyan helyszínt alkotnom, ahol más csapatok is kalandokat lelhetnek, ha sikerül majd végigmesélnem itt és utána PDF-ben elkészíteni modulként.<br />
<div>
Ezt a kampányt az internetes társaimnak tervezem lemesélni az új év kezdetével, párhuzamosan a Scales of War kampánnyal, ezzel kicsit tehermentesítve a mesélőt. Felváltva fogunk majd mesélni, ha minden jól megy majd.<br />
<div>
Terveim szerint a várost zónákra osztom, és így "feldarabolva" alakítom a karakterek várható szintjéhez. Ez otthon elég jól bevált, már ameddig jutottunk a játékkal, remélhetőleg az egész városon keresztül megoldható lesz. Szerintem igen, mivel ahogy a csapat halad a város szíve felé, úgy lesz egyre nagyobb a kihívás. </div>
<div>
Ranathvan romvárosa gyakorlatilag egy óriási megadungeon lesz, amely a mocsárban indul az zöldfülű karakterek számára, és a város ősi kazamatáiban ér véget egy ősi rettenet legyőzésével. </div>
<div>
Ezzel úgy néz ki, hogy 2013-ban két csapatnak mesélek majd, egyiknek ezt, másiknak pedig egy AD&D kampányt, melyről már korábban írtam. Játékosként pedig remélem, hogy minél több új rendszert kipróbálhatok majd, és sikerül érdekes beszámolókat írnom majd róluk.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Tegnap egy újabb játékot sikerült a klubban kipróbálnom, egy gyors Bang! után játszottunk egyet a The Red Dragon Inn nevű játékkal, és el is határoztam, hogy amint tudok, beruházok rá. Zseniális játék, afféle "Fantasy Drinking Game", melynek alapszituációja, hogy a csapat visszatért legutóbbi küldetéséről, és most ülnek az ivóban és tisztességes ivászatba kezdenek. Az győz aki utolsóként marad talpon, és ennek érdekében különféle kártyákkal lehet a társakat szívatni. Kiesni úgy lehet, hogy a karaktert kiüti az alkohol vagy elfogy a pénze. Szerintem zseniális a játék, óriásiakat lehet rajta röhögni. Az élvezetet külön növelte még, hogy én nyertem meg a játékot, bár ez papírforma eredmény volt, hiszen én voltam a törpével. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
Remélhetőleg még ebben az évben sikerül elindítani az AD&D kampányt, és játékosként is sikerül egy kampányban részt vennem. Egyelőre egy Pathfinder egylövéses játékban játszottam, és megtetszett a rendszer, eddig még sosem játszottam ezzel a játékkal. Talán rá lehet beszélni a mesélőt, hogy kezdjen valami hosszabb mesébe.</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-35376771157761002942012-11-22T00:53:00.000+01:002012-12-03T22:27:45.041+01:00A fiúk a klubbólSzerencsére nem a sorozatról lesz szó, hanem eddigi tapasztalataimról a Kingston Games Group-ról.<br />
Az internet segítségével találtam meg ezt a játékos klubot mielőtt kiutaztam. A kezdeti berendezkedés után sikerült is felvennem velük a kapcsolatot, megtudtam, hogy még mindig megvan ez a csoport, keddenként és vasárnaponként járnak össze a Willoghby Arms-ban egy játékra. A tagok nagy része legalább tíz évvel idősebb nálam, az átlagéletkor erősen 30 felett van. Én általában csak vasárnaponként jutok el oda, a kedd esték túlnyomórészt röplabda meccsekkel telnek. Vasárnap viszont a munka végeztével egy gyors zuhany után egyből oda szoktam indulni, így általában este 6-tól 11-ig/éjfélig ott is tartózkodom.<br />
Szerepjátékosok és táblás játékosok vegyesen vannak, utóbbiak vannak túlerőben. Eddig több táblás/kártyás játékot is kipróbáltam, mint pl.: Game of Thrones, Dominant Species, Ascension, Tomb. Nagyon kellemes szórakozás, és sokszor egy menet tart addig, mint egy rövidebb játékülés. Szerencsémre sikerült már a szerepjátékba is belekóstolnom, egy egylövéses AD&D kalandot kezdtem el mesélni, egy játékülésen túl vagyok, még egy kell nagyjából a kaland befejezéséhez. Ennek végeztével, nagyjából havi egy alkalom rendszerességgel belefogok egy kampányba is ebben a rendszerben, erről igyekszem itt is naplót vezetni ahogy haladnak az események.<br />
Játékosként egyelőre még nem sikerült kipróbálnom magam (kivéve a Google+ játék), de ami késik nem múlik, úgy néz ki, hogy a Pendragon nevű szerepjátékban részt vehetek, és talán hamarosan elkezdődik egy másik játék is, a rendszert még nem tudom mi lesz. Egy másik asztalnál pedig már többször láttam egy csapatot akik Travellert játszanak, amit hallottam és olvastam eddig arról a rendszerről felkeltette az érdeklődésem, remélem egyszer alkalmam nyílik azt is kipróbálni.<br />
Ami furcsa volt, de jól eső, hogy gyorsan sikerült felvennem a fonalat az itteniekkel, könnyen beszélgetésbe tudok majdnem bárkivel elegyedni. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a szerepjáték az bárhol szerepjáték, így mindig van miről beszélni, és az angol elnevezésekkel általában mindenki találkozik. Ez egy kultúra, ami többé-kevésbé mindenhol ugyanaz, így könnyen akad közös téma. "Mióta játszol? Milyen rendszerekben? Játszani és mesélni is szoktál?" valamint előkerülnek az emlékezetes játékok is, amit mesélni és hallgatni is mindig jó. És így gyakorlatilag azonnal lett egy társaság akikkel szívesen ülök le akár csak beszélgetni is, ha épp nem sikerült összehozni aznap estére egy játékot. És a szerepjáték természetéből kifolyólag egyáltalán nem érződik a korkülönbség, mindenki azért jön ide, hogy kiszakadjon a hétköznapokból, kockát csörgessen és jókat nevessen. Kimondottan jó érzés, hogy a sok újdonság mellett (baloldali közlekedés, pfujj) van egy olyan dolog, ami alapjaiban ugyanaz mint otthon és az életem szerves részét képezi.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-88530264150584696482012-11-05T21:35:00.000+01:002012-11-05T21:35:17.315+01:00Google+ szerepjáték tapasztalatokTöbb játékalkalom eltelte után egy kisebb összegzés következik most a Google+ Hangout alkalmazással létre hozott szerda esti szerepjátékokról. <div>
A Scales of War kampányt kezdtük el játszani, D&D 4th Edition rendszerben. Semmi cifra nincs a modulban, de mégis jól esik minden héten egyszer leülni néhány órát kockát csörgetni. Egy játékalkalom átlagban 3 órát jelent, ebbe nagyjából két-három harc és megfelelő mennyiségű interakció fér bele. </div>
<div>
Semmilyen programot nem használunk játék közben, csak sima webkamera és mikrofon, a mesélő kamerája harcok alatt a saját asztalára irányítva, térképek mintaszerűen grid-re felrajzolva, vagy Dungeon Tile-okkal kirakva, a szörnyek és karakterek hivatalos kiadású tokenek. Néha váltakozik a kamera képminősége, de különösebb probléma eddig nem adódott, mindenki könnyen követni tudta az eseményeket, a mozgás meghatározása pedig az égtájak segítségével történik, pl.: "A karakterem mozog kettőt északra, egyet észak-nyugatra, majd még kettőt nyugatra." Ez könnyű és jó módszer szerintem, nem volt probléma sosem így a mozgásokkal, a mesélő könnyen tudta követni, hogy merre is akarunk mozogni.</div>
<div>
A kockadobásokra sem használunk semmilyen alkalmazást, mindenki dob a saját kis asztalán, és bemondja az eredményt, mindenki el is fogadja, így ilyen téren semmi probléma nincs megint.</div>
<div>
Legalább négyen mindig voltunk eddig, egy játékos volt mindig maximum, aki valami reális indok miatt hiányzott. Szerencsére mindig mindenki előre jelezte, hogy ha a következő hét nem jó neki, jó a kommunikáció, nem volt még olyan hogy elmaradt volna játék, aki megígérte, ott volt a gép előtt időben. Az épp távol lévő játékosok könnyen felvehették az események fonalát, mert a mesélő a Wizards of the Coast felhasználói profiljában készített egy blogot a kampányról, amit mindenki el tud olvasni, így tudja, hogy mi történt amíg ő távol volt, tehát nem megy el értékes idő az estéből.</div>
<div>
Úgy gondolom, hogy a legnagyobb veszélye a Google+ játékoknak az, hogy az emberek lemondják a részvételt, és mivel itt általában nem közeli ismerősökről van szó, így talán könnyebben is hajlamos lemondani egy játékos valami mondvacsinált indokkal, vagy egyszerűen nem jelenik meg. Nekem szerencsém van ezekkel a srácokkal, mert megbízhatóak, és eddig ha valaki nem ért rá előre jelezte, általában már az előző játékalkalom végén. </div>
<div>
Ami egy másik nehezítés lehet, ha a játékosok nem hajlandók egymásra figyelni és sok a keresztbe beszélés, meg nagy lehet így a káosz. Mivel a hangminőség nem mindig tökéletes, ezért fontos, hogy a játékosok ne beszéljenek (sokat) feleslegesen, hanem ha valaki beszél, akkor a többiek legyenek csendben, várják meg amíg befejezi. </div>
<div>
Viszont összességében megfelelő társakkal egy nagyon hangulatos, jó játékot eredményező módszer a Google+ arra, hogy sikerüljön az ország vagy a világ bármely pontjáról más játékosokkal pár órát kellemesen eltölteni.</div>
<div>
<br /></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-78329364562950591292012-10-19T12:57:00.000+02:002012-10-19T12:57:21.033+02:00Szerepjáték Albionban - Első benyomásokEgy hónapja vagyok kint Angliában, most már mondhatom azt, hogy sikerült berendezkedni, és szép lassan sínre került minden. Így talán már valamivel rendszeresebben tudok a bloggal és a szerepjátékkal is törődni, de azért az elmúlt időszakban is próbáltam időt szakítani rá, és lehetőséget találni a játékra.<br />
Ez egyelőre félig sikerült. Találtam a közelben egy szerepjátékos klubot, ahová kétszer el is látogattam már, de sajnos a szerepjátékos részleggel még nem sikerült találkoznom, csak a táblás játékosokkal. Múlt vasárnap azért engedtem a kíváncsiságnak és ha már meginvitáltak, bekapcsolódtam egy játszma Game of Thrones társasjátékba. Nagyon hangulatos játék, nekem bejött, így valószínűleg máskor is kárpótolom magam egy partival, ha már nem jött össze a szerepjáték rész. A helyszín maga ahol játszunk egy elképesztően hangulatos pub emeletén van, igazi old-school hangulata van a helynek, kívülről és belülről egyaránt. A pub a Willoghby Arms névre hallgat, és íme egy kép róla:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVsRMIuHwNatqGDcS1V9urarI1DD_aUo_qpy4rYQ3AW7IdvLVqX-2pZ_XHCJfX3EP2EcHifidNnd5q4X5BZjH4yWuq9Qm4npgEFfwuwJZOpoKTmdObVPLHZxMJdiG-HRK8HeH8JnhziBFF/s1600/_wsb_434x267_frontnight1fit.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVsRMIuHwNatqGDcS1V9urarI1DD_aUo_qpy4rYQ3AW7IdvLVqX-2pZ_XHCJfX3EP2EcHifidNnd5q4X5BZjH4yWuq9Qm4npgEFfwuwJZOpoKTmdObVPLHZxMJdiG-HRK8HeH8JnhziBFF/s320/_wsb_434x267_frontnight1fit.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
Elvonási tüneteimet próbálom internetes játékkal csökkenteni, ez végre, hosszas szervezgetés és egyeztetés után sikerült is, így szerdán este le is ültünk pár angol sráccal a számítógépeink elé és a kezdeti Skype szerencsétlenkedés után végül Google+ segítségével bele is kezdtünk a Scales of War hivatalos kiadvány végigjátszásába. Két harc és némi szerepjáték fért bele abba a szűk három órába, de kiváló módja, hogy kicsit kikapcsolódjon az ember, és kockát csörgessen.<br />
Kezdeti várakozásaimat túlszárnyalta a játékélmény, 5 ember könnyedén tudott játszani, kevés volt a statikus zörej, a kép megfelelő volt, és úgy abszolút élvezhető volt a játék, hogy a DM kamerája a saját gridjére volt irányítva, és bemondásra tologatta a tokeneket. Semmi alkalmazást nem használtunk a játékhoz, nem tudom, hogy esetleg később fogunk-e, de ez az első próbajáték így is jó móka volt.<br />
A játékostársakkal szerintem szerencsém van, abszolút jó fej, huszonéves srácok. Sosem volt nagy káosz, nem volt keresztbe beszélés, ami azért abszolút fontos feltétele annak, hogy ilyen körülmények között jót lehessen játszani. De szerencsére azért amikor a szükség megkívánta, egy-egy ironikus megjegyzés, egy helyzetpoén kellően jó hangulatot és oldottságot adott a játéknak, nem volt egy másodpercig se "hardcore" jellege a dolognak. Folytatás ha minden igaz jövő hét szerdán, amennyire lehet, próbáljuk rendszeressé tenni a játékot, mindenkinek bejött a dolog.<br />
<br />
Kelta RPG téren is vannak fejlemények, leginkább a tulajdonságmeghatározás téren sikerült zöld ágra vergődni, majd pár mondatban azt is leírom egy külön bejegyzésben, néhány egyéb aprósággal együtt. Emellett pedig lassan befejezem a Basic Fantasy elvállalt részének fordítását, már csak négy oldalam van hátra belőle, reményeim szerint a jövő hét végére elkészülök vele.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-24527974328900930872012-10-05T19:47:00.001+02:002012-10-06T12:21:41.114+02:00Kelta RPG - KasztokAz utóbbi napokban napokban a kasztokon gondolkodtam, és kezdtem el őket kidolgozni. Úgy gondolom, hogy a koncepciómnak a legjobban az felelne meg, ha lennének alapkasztok, és azon belül pedig a Star Wars: Saga Edition talent rendszeréhez hasonlóan dolgoznék ki képesség-ágakat. Ezek valamilyen harci manővert, bónuszt takarnak majd.<br />
Minden kaszthoz tartozna egy "Általános" képességcsoport is, ahonnan bármelyik irány képviselője válogathat. Ezek olyan dolgok, melyek bármilyen, az adott főkasztba tartozó elsajátíthat könnyűszerrel.<br />
Jelenlegi állapotukban így néznének ki a csoportosítások, és a kasztok elnevezései (bár ez még jó eséllyel változik, ahogy haladok a dolgokkal), és a tervezett képességek közül pár, ami eddig eszembe jutott (alkasztonként 4-et tervezek nagyjából):<br />
<br />
Fegyverforgató<br />
<br />
<ul>
<li>Berzerker: nehéz, kétkezes fegyvereket forgató felföldi ember. Képességi közt olyanok szerepelnének mint a Kaszabolás, Őrjöngés, Kétkezes fegyverekre specializálódás.</li>
<li>Vérvadász: afféle szörny- és embervadász, aki a leghatékonyabb módszerekkel igyekszik elfogni vagy leteríteni prédáját. Kicsit Witcher-beütésnek tűnhet elsőre, az is, bár én a közelharci fegyverek használata mellett hangsúlyosnak gondolom a különféle dobófegyvereket is nála, legyen az bola, háló, dobókés, akármi. Képességei lennének pl. a Kábító csapás, Dobófegyver specializáció.</li>
<li>Védelmező: egykezes fegyver és pajzs kombinációját favorizálja, képességei leginkább a pajzs kihasználására építenek, pl. Pajzzsal lökés, Áldozat (a pajzs feláldozása egy halálos csapás elkerüléséért).</li>
<li>Általános: néhány szokásos képesség, mint amilyen a Szívósság (plusz életerő), Választott fegyver (nagyjából Weapon Focus), stb.</li>
</ul>
<div>
Szerencsevadász</div>
<div>
<ul>
<li>Tolvaj: a klasszikus, settenkedős, zárnyitós. Olyan képességeket tervezek neki mint pl. Veszélyérzék (valamennyi esély rajtaütés, leomló mennyezet, stb. megérzésére), Olcsó trükk (piszkos csel, tisztességtelen támadás).</li>
<li>Bárd: szintén a klasszikus séma, bár itt a könnyűvérű szerető helyett inkább a hősi énekeket zengő, a legendákat jól ismerő dalnokot domborítanám ki, így ilyen képességeket adnék neki: Csatadal (kis támadás bónusz, nehezebben okozhatnak neki és társainak félelmet), Ezermester (a legtöbb képességhez ért valamit, ha csak hallomásból is).</li>
<li>Felderítő: erdőkerülő, az erdők, hegyek ismerője. Ő leginkább a távolsági fegyverek (íjak, parittyák) terén lesz kiemelkedő terveim szerint, olyan képességekkel mint a Mesterlövész (specializáció íjakra), Csendes vadász (plusz sebzés meglepetés támadásra).</li>
<li>Általános: itt még ki kell találnom, hogy milyen általános dolgok lehetnek mindhárom kaszt számára általános képességek, de például jók lehetnek olyanok, mint Gyors kezdeményezés, Kézügyesség (bónusz néhány kaszthoz közel álló képességre).</li>
</ul>
<div>
Varázsló</div>
</div>
<div>
Nehezen megfogható képességrendszer, ezt a kasztot egyelőre még nem gondoltam át részletesen. Itt biztosan öt képesség-ág lesz, mivel a négy évszak mellett szerepel egy általános képességcsoport is. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
Egyelőre eddig jutottam kasztok terén, legtöbb helyen korántsem biztos még sem a kaszt neve, sem a képességek, ez egy elsőre papírra vetett vázlat csupán, leginkább eddig a Fegyverforgatókkal foglalkoztam. Szívesen várok észrevételeket, hogy mi hangzik jól, mi hülyeség/erőltetett, bármit ami segíthet abban, hogy a helyére tudjam rakni szépen folyamatosan a dolgokat.</div>
<div>
Most ez egy darabig le fogja kötni az energiáimat, de ha megrekedek, elkezdek más területen is dolgozni, kicsit a világleírást is elkezdem, hogy tisztázzam a gondolataim, és így általában új, érdekes dolgok is eszembe szoktak jutni a rendszerhez is. </div>
<div>
Hétvégén igyekszem feltenni a heti Gyűrűk Mesélője részt, kicsit megcsúsztam vele (megint).</div>
<br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-23697991561111363252012-09-26T21:20:00.000+02:002012-10-06T12:20:30.068+02:00Kezdeti tapogatózásEgy hete vagyok kint Angliában, végre kezd a lakás valami emberi jelleget ölteni, bár amíg az összes bútor meg nem jön, addig még pár bőröndöt és kartondobozt kerülgetni kell. Mindenesetre a munkakeresés mellett most már tudok más dolgokkal is foglalkozni, mint amilyen az új szerepjátékos csapat keresése.<br />
Nagyjából két napja álltam neki foglalkozni a témával, regisztráltam az angol szerepjátékosok oldalára, ahol a fórumba írtam egy hirdetést, valamint a Wizards of the Coast fórumán keresgélek. Egyelőre kevés sikerrel, mindenesetre egy szerveződő online D&D4 kampányhoz már sikerült jelentkeznem. Igaz, hogy online játék lesz, és ráadásul 4. kiadás, de játékosként jobban szeretem, mint mesélőként. Kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz, ha túl leszünk az első alkalmon - ami nem tudom még mikor lesz - akkor írok róla beszámolót. Egyelőre egy mesélő és három játékos verbuválódott össze.<br />
Ahogy időm engedi elkezdek törődni az angol nyelvű blogommal is, az angliai játékok beszámolóit mindkét helyre szeretném megírni, valamint a kelta RPG-vel kapcsolatos fejleményeket is két nyelven szeretném publikálni. Az eddigieket is igyekszem majd átírni angolra és kitenni. Ó, és az angol blogom a <a href="http://goblinshovel.blogspot.co.uk/" target="_blank">The goblin's hovel</a> névre hallgat.<br />
Még egy dolog, ami érdekes volt a napokban: ráakadtam egy videóra, ahol olyan hírességek ültek le kamera előtt az asztalhoz játszani, mint R.A. Salvatore, Ed Greenwood és Larry Elmore, a DM pedig Chris Perkins volt. Szerintem nagyon hangulatos kis bemutató játékot sikerült összehozniuk, nekem különösen Ed Greenwood megjegyzései tetszettek. Akinek van egy bő órája, nézze meg, érdemes!<br />
Link az első részhez: <a href="http://www.youtube.com/watch?v=Iy8-NNlE80A" target="_blank">Celebrity D&D Game</a><br />
Egyelőre ennyit az újdonságokról, a héten még próbálok egy Gyűrűk Mesélője részt kitenni, és remélhetőleg pozitívan alakulnak majd a dolgok szerepjáték téren is, és legalább az online játék összejön.<br />
Addig is igyekszem haladni a kelta RPG-vel is, és olvasgatom a többi magyar szerepjáték blogot, szerencsére születnek folyamatosan új és érdekes írások, beszámolók.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-27851747505634121992012-09-24T23:13:00.002+02:002012-09-24T23:14:21.843+02:00A Gyűrűk Mesélője - 5. részElég régen sikerült elkészítenem egyet is a Gyűrűk Mesélőjéből, a későbbiekben próbálok egy kicsit rendszeresebben jelentkezni az újabb magyarra átdolgozott részekkel, terveim szerint heti egyet szeretnék elkészíteni. Az esetleges csúnyaságokért elnézést kérek, Photoshop képességeim továbbra is igen szerények...<br />
Akkor hát hosszú idő után, íme az ötödik rész:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG0aNtcLkGBAmdUljYfeFej4Tkh3sVSYf11zoIJR14DRbwNzg863q2Q9H8vjTYZ9hQizRfIWPzvPbqUiiMj0yJcCPsCx2EZcTDWM492iogXgNleBhUCrIGF4CoTl7aGI_r6py5G7Vz5J-a/s1600/comic_lotr5_hun.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG0aNtcLkGBAmdUljYfeFej4Tkh3sVSYf11zoIJR14DRbwNzg863q2Q9H8vjTYZ9hQizRfIWPzvPbqUiiMj0yJcCPsCx2EZcTDWM492iogXgNleBhUCrIGF4CoTl7aGI_r6py5G7Vz5J-a/s320/comic_lotr5_hun.jpg" width="172" /></a></div>
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-11860958815847891712012-09-13T17:44:00.000+02:002012-09-13T17:44:04.456+02:00Költözés előttMostanában nem nagyon volt miről írnom, mivel elég sok minden lefoglal. Jövő héten szerdán költözöm ki Angliába, így a munkahellyel való szakítás és az ügyintézések közben sok újdonság nem történt szerepjáték téren. Az eltelt pár hétről egy rövid beszámolóra való azért összejött, az következik.<br />
Belekezdtünk egy Star Wars: Saga Edition kampányba, ahol játékosként működök közre, az első alkalmon vagyunk túl, most hétvégén lesz a következő, és egyben az utolsó, amiben részt veszek itt Magyarországon. Utána terveink szerint azért folytatjuk, csak akkor már Skype segítségével leszek jelen. A két alkalomról egy beszámolót összehozok majd, de az már valószínűleg csak később fog megtörténni, előre láthatólag jövő hét vége felé.<br />
Ez a játék meghozta a kedvem ahhoz, hogy kipróbáljam magam mesélőként is a Star Wars univerzumban, ez eddig kimaradt az életemből. A Régi Köztársaság idején mesélek majd, a Mandalóriai Háborúk mentén fut majd a sztori. Egyelőre a dolog viszonylag kezdeti stádiumban van, a történet gócpontjai megvannak, most játékosi handoutok készítése folyik előkészületként, leginkább háttéranyagokat rakok össze tematikusan. A kampány kezdése előre láthatólag késő ősz, december elejére várható, mivel lesz a közeljövőben elég dolgom, és játékosaimnak is hagyok időt a szokásosnál kicsit részletesebb karakter kidolgozására.<br />
A kelta RPG-ről se feledkeztem el, de most kicsit kevesebb idő jutott neki, mint azt terveztem. Az eddig leírtak mellett most a világ négy meghatározó szelleme félkész kidolgozottsági állapotban van, úgy tervezem, hogy majd egyszerre kerül fel róluk leírás.<br />
Egy jó hír (legalábbis számomra), hogy ráakadtam egy szerepjátékos klubra, akik meglehetősen közel lesznek hozzám odakint, így úgy néz ki, hogy a lehetőség adott lesz a kinti játékokra is. Próbálom felvenni velük a kapcsolatot, hogy mi a helyzet, vannak-e játékok. Kíváncsi vagyok, milyen az ottani szerepjátékos élet, és milyen típusú játékosokkal hoz össze a jószerencse.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-81916795512730961652012-08-24T21:50:00.000+02:002012-08-24T21:50:31.583+02:00Kelta RPG - Ötletek vegyesen I.Most minden különösebb tematika nélkül pár ötletet, tervet vázolok fel a kelta RPG-vel kapcsolatban, egyelőre még semmi sincs kőbe vésve. Leginkább azért írom össze itt is, hogy ha végre valamikor elérek a végtermékig látszódjon, hogy jutottam el odáig. Bár az még szerintem elég messze van, első nekirugaszkodásra 2013. nyarát tűzöm ki magam elé, hogy valami formát is öltsön már a kelta RPG.<br />
Akkor az ötletek, abszolút véletlenszerűen, ahogy papírra kerültek:<br />
<br />
<ul>
<li>A kritikus találatok, valamint a 0 Életerőre kerülés (a haldokláson kívül) egyéb következményekkel is járhatna, maradandó sebekkel, melyek hátráltatnák a karaktert. Ezzel a heroikusságát és egyben a valóságszerűségét szeretném növelni. Lennének súlyosabbak és apróbb kellemetlenségek is, és a KM (és a helyzet), vagy a kocka döntené el, hogy melyik következik be. Amiket el tudnék képzelni: az egyik szem elvesztése, csúnya heg az arcon, levágott ujjak/kézfej/alkar, kifordult boka, szétzúzott csontok, stb. Mindnek lenne valami játéktechnikai hátránya, lennének gyógyíthatók (mint a törött csontok egy része), de lennének igencsak véglegesek is (a csonkolások). Mágiával talán még ezeken is lehetne segíteni, ezt még nem döntöttem el. De ezekkel nem szeretném használhatatlanná tenni bárki karakterét, így próbálom majd kisúlyozni a dolgokat, már amennyire lehet. Például egy szem elvesztése a karakter Észlelés alapú próbáit sújtaná büntetéssel, míg pár levágott ujj a finom, kézügyességet igénylő dolgokat keseríti meg, mint amilyen a zárnyitás. Az igazán súlyos hátrányt okozó sérülések (mint amilyen pl. a kézfej levágása) nagyon ritkák lennének.</li>
<li>Pénz terén szeretnék szakítani az arany-ezüst-réz hármassal. Bőven szerepet fog játszani a cserekereskedelem, és a pénz pedig terveim szerint bronzból és vasból lesz. Az arany és ezüst elképesztően ritka kincs lesz, így értékük is hatalmas lesz. A régi korok királyságai használták ezeket a fémeket, így ha egy kalandozó csapat rábukkan egy ősi kincseskamrára, mesés jutalomban lehet részük. Ha túlélik...</li>
<li>Bestiárium terén legfőképpen a kelta mitológia lényeit fogom használni, így megjelenhet majd a Dullahan, vagyis a fej nélküli lovas élőholt paripáján, lesznek leprikónok, erdei tündérek (ők lesznek itt az elfek, nem játszható faj), banshee, és még sokan mások.</li>
<li>Már korábban is említettem, nehéz vértek nem szerepelnek majd a játékban, legnehezebb páncél a láncing lesz, és nem védelmi értéket adnak majd, hanem sebzést nyelnek el.</li>
<li>A mágiát szférákra osztom, a négy szellemnek (ezáltal a négy őselemnek) megfelelően. Lesz egy általános része is a mágiának, melyet minden varázsló ismer. Az "ötödik szellem" mágiája fog hasonlítani a fekete mágiához, de a varázslatlista az utolsó lesz nagyjából, amit kidolgozok. Amennyire lehetséges igyekszem majd kerülni a jól megszokott D&D típusú varázslatokat.</li>
<li>Még a mágiához: a varázslatok "szellem-pontokat" (értsd: mana) igényelnek. Ezt annyiban variálnám meg, hogy egy varázslat energiaköltsége függene majd a patrónus-szellem jóindulatától, vagyis a varázslat egy viszonylag alacsony alap szellem-pont igény mellett további dx pontba is kerül. Tehát pl. mondjuk egy "Vízteremtés" varázslat 1+d4 szellem-pontba kerülne. Az alap és a szintenkénti szellem-pontok majd kialakulnak, egyelőre az életerőt sem határoztam még meg. </li>
<li>Szeretnék a 3 alapkaszton belül sokrétű fejlődési lehetőséget kínálni, amit képességekkel oldanék meg, nagyjából mint a Star Wars: Saga Edition talent rendszere. Harcosnál így ilyen ágakra gondoltam, hogy Berzerker (kétkezes fegyvereket részesítik előnyben), Zsoldos (kard és pajzs), Íjász/Kósza (bár ez lehet, hogy a Tolvaj kaszt alatt szerepelne), stb. A választott fegyverstílus mellett itt lennének a különböző speciális támadások, manőverek is, mint képesség, mint például a Fegyvertörés, Lefegyverzés, Földre döntés, stb.</li>
<li>Szeretnék viszonylag "valósághű" szörnyeket, megfelelő immunitásokkal, ellenállásokkal, gyengeségekkel. Így például a csontvázak ellenállóbbak lesznek a vágásokkal és szúrásokkal szemben (valószínűleg ellenük sebzésfelfogásuk lesz), de a zúzófegyverek hatékonyabban pusztítják őket (bónusz sebzés). Természetesen nem minden szörny rendelkezik majd ilyenekkel, de ezzel színesíteném a játékot. Természetesen speciális támadásaik is lesznek, bár egy szörnynek általában csak egy, nem akarok D&D4-es képességkavalkádot. Az elképzelésem leginkább az AD&D 2nd Edition szörnyeihez közelít. A "legendás" lények természetesen több meglepetéssel is rendelkezhetnek, a még hősiesebb küzdelem érdekében.</li>
<li>A rendszer teszteléseképp szeretnék egy "Keep on the Shadowfell" típusú, bár annál kicsit rövidebb kalandot összerakni, és a szükséges tudnivalókkal és előre elkészített karakterekkel kipróbálásra elérhetővé tenni. Itt majd számítok az lfg.hu közösségének segítségre is, hogy milyennek találják a rendszert, hogy működött náluk. Ha minden jól megy előtte kétszer tesztelésre kerül, egyszer az itthoniakkal és egyszer kint Angliában, az ottani szerepesekkel, akikkel addigra jól összeismerkedek. Bár ez még igen távoli jövőnek tűnik, mármint a mintakaland.</li>
<li>Tapasztalat és szintlépés téren nem az ezres/milliós nagyságrendű XP-dömpinget szeretném, hanem inkább a MAGUS léptékéhez közelít az én elképzelésem. Azt, hogy a kasztok ugyanannyi, vagy különböző tapasztalat mennyiségnél lépjenek szintet még nem döntöttem el, és a "szintmaximumot" első körben 10-12. szintben határoznám meg.</li>
<li>Világleírás téren elég sok ötlet, benyomás van már meg, de az a rész az alapok lefektetése és kidolgozása után következik csak. Nagyon részletes történelembe, és hajdanvolt hősök legendáiba nem akarok belemenni, nem egy Ynevet építek. Leginkább csak földrajz, élő/élőholt- és szörnyvilág, hangulat, a szellemek szerepe, és a hiedelmek, babonák terén kívánom kidolgozni. Elsősorban egy szettinget szeretnék adni a mesélő kezébe, hogy onnan saját szájíze szerint építhesse a világnak azon kis részét ahol az ő története kibontakozik. Éppen ezért egy viszonylag vad világot, várak és városok körüli falvas vidékeket szeretnék létrehozni, konkrét királyságok és tartományok nélkül. Egy viszonylag fiatal, új világot képzelek el, mely egy régi, bukott királyságok rég eltűnt romjain épült. Így mindenki szabadon megszabhatja, hogy merre haladjon az ő kampánya, mi legyen fókuszban. Aztán valószínűleg több konkrétum is bekerül azért a világ részletes kidolgozása alatt, de szeretnék szabadságot hagyni, és nem nagyon lekorlátozni a lehetőségeket.</li>
</ul>
<div>
Egyelőre most ennyit írok le, a következő napokban/hetekben elkezdem konkretizálgatni a rendszert illető dolgokat, valamelyest véglegesíteni a harcrendszert, képzettségrendszert, tulajdonságokat. Aztán jöhet a kasztok kidolgozása. Sok időm nem biztos, hogy jut rá, hiszen vészesen közeledik az Angliába költözés ideje, és ott kint is az eleje biztosan húzós lesz, de amennyire lehet, igyekszem haladni és foglalkozni a kelta RPG-vel is a szabadidőmben. </div>
<div>
A mostani és eddigi kelta RPG-t érintő bejegyzéseimmel kapcsolatban minden észrevételt szívesen fogadok, legyen az tanács, pozitív vagy negatív kritika, kíváncsi vagyok mások véleményére is, meg egyáltalán arra, hogy az eddig leírtak mennyire érthetőek. :)</div>
<div>
Remélem viszonylag gyakran tudok ide is írni majd, és amint sikerül belefolynom, írok majd az angol szerepjátékos életről, és a kinti játékokról is. Nagyon érdekes ősz elé nézek, és közeleg a tél...</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-2797099458393176742012-08-17T20:34:00.001+02:002012-08-23T20:30:42.247+02:00Kelta RPG - Tervek: Képzettségek<br />
Képzettségek terén sok új nincs a nap alatt, így leginkább arra törekszem, hogy azért lehetőség szerint egyedivé tudjam tenni, és az általunk kitalált rendszerhez idomítsam.<br />
Alapvetően ötfokú képzettségrendszerben képzelem el a dolgokat, és egy új fok felvételéhez ki kell fizetni az eddigi szintek képzettségpont-igényét is. A képzettségpróba d12+dx, a képzettség foka megadja a kockát.<br />
Így alakulna valahogy:<br />
<br />
<ul>
<li>Kezdő - d4 - 1 Kp</li>
<li>Gyakorlott - d6 - 2 Kp (összesen 3)</li>
<li>Haladó - d8 - 3 Kp (összesen 6)</li>
<li>Rutinos - d10 - 4 Kp (összesen 10)</li>
<li>Mester - d12 - 5 Kp (összesen 15)</li>
</ul>
<div>
Karakteralkotáskor úgy gondolom, hogy Gyakorlott szintnél nem lehet magasabb képzettsége egy karakternek. A kezdő képzettségpont-mennyiséget, valamint a szintenkéntit még nem határoztam meg, először szeretném kialakítani a képzettséglistát, és ennek fényében kitalálni. </div>
<div>
Egy szintlépés alkalmával természetesen nem lehet egy szintnél többel fejleszteni az adott képzettséget. Kivétel lehet ez alól, ha például a karakter úgy dönt, hogy életéből 5-10 évet rááldoz arra, hogy kitanulja mondjuk a kovácsmesterség minden csínját-bínját. Ekkor engedhető nagyobb mértékű fejlődés is.</div>
<div>
A képzettségpróbát fix célszámokkal határoznám meg, a cselekvés nehézségének megfelelően.</div>
<div>
Egy képzettségdobás a következőképpen nézne ki:</div>
<div>
d12 + dx + Tulajdonság bónusz.</div>
<div>
Ezek alapján nagyjából ilyen célszámokra lőttem be a képzettségpróbákat:</div>
<div>
Könnyű - 8, Közepes - 12, Nehéz - 15, Kihívás - 18, Hősies - 22. </div>
<div>
Úgy próbáltam kisúlyozni, hogy egy "célszámmal azonos szinten képzett" egyén reális eséllyel sikerrel járhasson. Tehát pl. egy tolvaj Gyakorlott szinten tud zárat nyitni. Megpróbál feltörni egy átlagos zárat, így a célszám 12. A tolvajnak +2-es az Ügyesség bónusza. Az ő dobása így d12 + d6 + 2. Átlagosan a dobás értéke 12 lesz. </div>
<div>
Konkrét képzettséglista terén nagyjából egy kibővített D&D4E-t képzelek el, kicsit szétszedve az egyes képzettségeket, mint pl. a Thievery, vagy az Athletics, Acrobatics. Majd még később összeírom a listát.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
A következő alkalommal még nem tudom mi lesz a következő elem, jelenleg a tulajdonságok meghatározásán, a kasztképességeken, és az egyéb védelmeken dolgozok, sok más apróság mellett. </div>
<div>
<br /></div>
<div>
Pihenésképpen majd lehet, hogy egy Gyűrűk Mesélője képregényt is felteszek valamikor, ha jut időm elkészíteni egyet. Azt is jó régen sikerült utoljára feltennem. Sőt, még valamikor az angol nyelvű blogomra is le kéne fordítanom a kelta RPG-vel kapcsolatos eddigi bejegyzéseim...</div>
<div>
<br /></div>
<div>
Remélem most már kicsit sűrűbben tudok jelentkezni újabb dolgokkal!</div>
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-37140035868892189432012-08-10T23:12:00.002+02:002012-08-23T20:29:51.683+02:00Kelta RPG - Tervek: HarcrendszerAz utóbbi időben egyre többet tudok foglalkozni a kelta RPG-vel, aminek nagy részével szeretnék még ebben az évben elkészülni. Úgy döntöttem, hogy szépen apránként, az épp aktuális témáról írok néhány gondolatot, hogy körvonalaiban milyen lesz maga a rendszer.<br />
Ötlet szintjén már több dolgot sikerült papírra vetni, a héten kezdtem el kicsit összeszedettebben rendszerezni az eddigieket.<br />
A rendszert, mint mondtam alapvetően ketten készítjük jó barátommal, hyperman-nel.<br />
Első körben néhány dolog a tervezett harcrendszerről.<br />
A rendszer "fő kockája" a d12 lesz, nem volt kedvünk itt is d20-ban gondolkodni. Abból van már elég, a d12-t pedig szeretjük. Alapvetően magának a világnak is terveim szerint két jellemző száma a 7 és a 12 lesz.<br />
Tulajdonságok terén egyelőre a bónusz +1 és +3 között mozog, terveim szerint nem lesz negatív módosító.<br />
A támadódobás jelenlegi verziója a következő képlet szerint áll össze: d12 + dx (fegyver sebzése) + tulajdonság bónusz + kaszt támadás bónusz.<br />
Ezt a meghatározást a következő szempontok miatt találom kellemesnek:<br />
<br />
<br />
<ul>
<li>Mivel a dobással így egyből meghatározható a sebzés is, ezért gyorsabb lesz a harc. Talán egyes fegyverek kapnak egy kis sebzésmódosítót, ami nem számít bele a támadódobásba. De ez még csak ötlet.</li>
</ul>
<ul>
<li>Tulajdonság bónusz téren lehet Erő és Ügyesség is, fegyvertől függően.</li>
</ul>
<ul>
<li>Kaszt támadás bónusz terén első körben a következőre gondoltam: Harcos - szint/2, Tolvaj - szint/3, Varázsló - szint/5. Így a tulajdonság bónusszal és a kaszt bónusszal ki fog jönni a harcos fölénye ezen a téren.</li>
</ul>
Így például egy 4. szintű harcosnak +2-es erőbónusszal és d10 sebzésű fattyúkarddal a támadódobása így nézne ki: d12 + d10 + 2 + 2. Egy átlagos dobás így 15 lenne.<br />
<br />
Védekezés téren fix értékben állapodtunk meg végül, a kezdeti hárítás dobást elvetettük, mert lassítaná a harcot. Alapvetően a következő módon számolnám a védőértéket:<br />
7 + fegyver sebzés fele + Ügyesség bónusz + pajzs.<br />
Néhány gondolat ehhez:<br />
<br />
<ul>
<li>A 7 az egy átlagos dobás d12-n, így az lesz az alap.</li>
<li>Fegyver sebzés fele, mert a fegyverünket is próbáljuk alapvetően hárításra használni.</li>
<li>Ügyesség bónusz a mozgás és kitérés miatt, értelemszerűen.</li>
<li>Pajzs terén a bónusz +1 vagy +2 attól függően, hogy kis (vagy csukló) vagy közepes pajzsot használ valaki. Nagy pajzs nem lesz, ebben a világban nem lesznek nehéz vértek és pajzsok, nincsenek falanxharcosok.</li>
<li>Ez az érték is szeretném, ha fejlődni, így egy karakter szint/3 növekedésre gondoltam.</li>
</ul>
Ez alapján egy 3. szintű tolvaj védőértéke rövid karddal, csuklópajzzsal és +2-es Ügyesség bónusszal így nézne ki: 7+3+2+1+1=14.<br />
<br />
Így nagyjából 50%-os találati esély lenne, ami szerintem egy elég pörgős és halálos harcot jelenthet.<br />
A kasztok életerejét még egyelőre nem találtuk ki, hogy milyen nagyságú legyen.<br />
A vértek védettséget nem adnak, sebzést nyelnek el. Nehéz vértek, mint már említettem nem lesznek, terveim szerint a legjobb páncél a láncing lesz.<br />
Három kaszt lesz (Harcos, Tolvaj, Varázsló), de mindegyik terén kellő mennyiségű variációs és karakterépítési lehetőséget próbálunk majd kialakítani, nagyjából a Star Wars: Saga Edition talent rendszerére fog emlékeztetni, legalábbis most még így gondoljuk.<br />
Az egyetlen játszható faj az ember lesz, ez már gyakorlatilag biztos.<br />
Elsőre talán elég ennyi, a legközelebbi bejegyzésben terveim szerint a képzettségekről lesz szó.Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-2520516412118433041.post-45941680783379472172012-07-24T22:46:00.001+02:002012-08-29T21:50:04.676+02:00Ranathvan romvárosa - A mocsár, 2. részA város körüli árkokban és a környéken mindenfelé régi fegyverek hevertek, és a csapat elhaladt néhány régi holttest mellet, fegyverzetük és páncéljuk kísértetiesen ismerősnek tűnt, azok az élőholt katonák voltak akik elől a mocsárba vetették magukat még előző este. Ahogy a paliszádhoz közeledtek látták, hogy néhány cölöpöt vér borít, de a védők holttesteit már máglyán elégették, a mocsár szélén még látták a füstölgő fekete halmot, mely az elesettek végső nyughelyéül szolgált. Lord Maxwell biztosra megy, és Mocsárkapuban nem temetik el a holtakat.<br />
<br />
Az őrök némileg meglepődve nyitottak utat a hamar visszatérő csapatnak, főleg hogy nem szoktak hozzá ahhoz, hogy a kezdeti létszámhoz képest többen térnek vissza egy felfedező útról. Alrik úgy döntött, hogy először megszabadulnak a Mocsárkelyhektől, ha már ennyit szenvedtek megszerzéséért. Tinna néne minden zsémbelése ellenére szívesen fogadta a gombákat és háláját néhány üvegcse gyógyitallal fejezte ki, valamint adott egy főzetet is, amivel Harbek és Norrick gyógyulása kicsit könnyebb lesz. A hálákodás után visszatértek a Hű Cimborába. Ott hallgatták meg az éjjeli csata történetét, és ittak az ott pihenő katonákkal elesett bajtársaik emlékére. Szerencsére két kezükön meg tudták számolni a felsorolt neveket, Mocsárkapu nem szenvedett komoly veszteségeket.<br />
<br />
Pár nap múltán már mindegyikükben ott buzgott a mehetnék, így újfent elindultak Ranathvan felé, azzal a feltett szándékkal, hogy ezúttal utat találnak az ősi falakon belülre valahogy. Ezúttal az útról észak felé tértek le a mocsárba, remélve, hogy ráakadnak valamire, ami hasznukra lehet céljukban.<br />
<br />
Nagyjából ott tértek le az útról ahol előző este, és egy órás eseménytelen bolyongás után csatazajra lettek figyelmesek. A hangok irányába indultak, és kisvártatva furcsa látvány fogadta őket: egy nagyobb szikla tövében egy öreg ogre hadakozott az élőholt harcosokkal, hatalmas bunkójával tartva távol magától a túlerőben lévő teremtményeket. Alrik azonnal látta, hogy a vén behemót ereje fogyóban van, pillanatnyi habozás után kardját kivonva rontott az élőholtakra. Társai utánaeredtek, és csakhamar le is vágták a mozgó tetemeket. A veterán ogre több sebből vérzett, ám nem mulasztotta el megköszönni a kalandozók segítségét, és hálája jeleként a egy mágikus pajzsot nyújtott át nekik. Tovább beszélgettek a barátságos óriással és megtudták, hogy létezik egy alagút is Ranathvan falai alatt, melyen át egyszerűbben bejuthatnak a városba. Murk (mert így hívták az ogrét) még el is vezette őket ahhoz a helyhez ahol a járat kezdődik. A bejáratot egy óriási kőtömb zárta el, melyet Murk könnyedén gördített arrébb.<br />
<br />
Norrick tanácsára nem ereszkedtek le azonnal a járatba, hanem úgy határoztak, hogy felderítik kicsit a fal mentén még a mocsarat. Norrick vette át a vezetést, lopakodva felderítette a csapat előtt a területet. Fél óra múltán aztán furcsa látvány tárult a szeme elé: a mocsár mintha megszűnt volna és egy varázslatosan kék tó nyújtózott zöld lombú fűzfák ágai alatt. Partján egy emberi alak térdelt és arcát tenyerébe temetve sírt. Az ifjú tolvaj visszalopózott társaihoz akik kicsit lemaradva vártak rá és elmesélte a látottakat. Együtt mentek vissza és léptek a tisztásra. A zokogó ember sokáig észre sem vette őket, csak akkor figyelt fel rájuk amikor már szinte közvetlenül mellette álltak. Döbbenten hőköltek hátra hőseink amikor meglátták a férfi arcát, a "visszataszító" még egy hízelgő jelző a látványra ami fogadta a kalandozókat.<br />
<br />
Rennik néven mutatkozott be a fickó, és könnyeivel küszködve mesélte el, hogy ez a hely a mocsárnak egy elvarázsolt része, és itt egy gonosz némber lakik, ő átkozta meg, hogy ilyen szörnyűséges ábrázattal kénytelen tovább élni. Arra kérte a kalandozókat, hogy keressék meg és bírják rá, hogy feloldja az őt ért átkot. Végső megoldásként akár végezhetnek is vele, Rennik számítása szerint akkor ő is visszaváltozik. Harbek és Daren fejcsóválva hallgatta a fickó meséjét, nyilvánvalóan nem mondott el mindent az üggyel kapcsolatban. Mindenesetre vonakodva belementek, hogy megpróbálnak valamit tenni az érdekében leginkább azért, hogy végre elhallgattassák.<br />
<br />
Nagyjából fél órája nyomulhattak tovább ebben a mesés erdőrészben, amikor tűz fényére lettek figyelmesek. Ahogy közelebb értek halk énekszót is sodort feléjük a gyenge őszi szellő. Egy tágas tisztásra érkeztek, melynek közepén egy ősi tölgy magasodott, törzsében egy házat vájtak ki óvatos kezek. A fény és az ének is innen jött, a ház körül erdei állatok pihentek, nem zavartatva a megjelenő kalandozóktól. A csapat óvatosan közelebb ment a bejárathoz, ahogy már majdnem az ajtónál jártak kilépett eléjük az erdő úrnője, egy erdei nimfa! Őszinte, kedves mosollyal fogadta hívatlan látogatóit, és beljebb invitálta őket vacsorára. A rend kedvéért Norrick azért udvariasan kérdőre vonta Aliannát (mert így hívták a nimfát), hogy mi történt azzal a fickóval. Mint megtudták, Rennik sebesülten és megtépázva érkezett a ligetbe, társait elvesztette a mocsár retteneteivel vívott harcok során. Alianna befogadta az éjszakára, ellátta sebeit, erre hálaképp erőszakoskodni kezdett vele a férfi, mire ő megátkozta és elűzte háza környékéről. Alrikék felajánlották, hogy szívesen eltávolítják a ligetből a hazug kalandort, melyet a nimfa hálásan fogadott.<br />
<br />
Reggel kipihenten és tettre készen ébredtek hőseink, és új magabiztossággal indultak meg az előző nap felfedezett járat felé. Renniket a tó mellett találták, egy ősöreg fűzfa törzsének vetette hátát és békésen szunyókált. Közeledtükre felriadt és bizakodón hajolt a víztükör fölé, ám ábrázata hamar elkomorult amint meglátta, hogy arca ugyanolyan ocsmány mint tegnap este. Alrik durván talpra rángatta, majd nemes egyszerűséggel kitoloncolta a varázslatos erdőből. Megfenyegette, hogy ha itt találják amikor visszatérnek, akkor nem ússza meg ennyivel. Daren még megmutatta neki, hogy merre kell indulnia, hogy visszaérjen Mocsárkapuba, majd sorsára hagyták, és továbbindultak a fal mentén, vissza az alagút bejáratához.<br />
<br />
Fénypálcát gyújtottak és elszántan ereszkedtek le a régóta nem használt kopott lépcsőkön. Raktárhelyiségek mellett haladtak el, néhány lakófülkét is felfedezni véltek. Az alagút egy nagy terembe torkollott, ahol szakadt rongyokba burkolózott élőhalottak rontottak rájuk, köpönyegük maradványa valami rég letűnt kultuszról árulkodott. Meglehetősen sokan voltak, így sikerült rendesen megizzasztaniuk a csapatot, de végül Harbek szent hatalmának is köszönhetően felülkerekedtek ellenségeiken. A teremben körbenézve pillantásuk azonnal a terem végében díszelgő bálványon akadt meg. Sosem látott motívumok és és lények díszítették a totemoszlopszerű szobrot, a tetején lévő kőből faragott imp szeme helyén pedig két félökölnyi smaragd díszelgett. Norrick nak nem kellett sok, hamar rábeszélte Alrikot, hogy segítsen megmászni a bálványt. A lovag belement a dologba, de ahogy hozzáért a faragott kőhöz mintha egy pillanatra odaragadt volna, és fura hidegség futott végig a gerincén. Nem tudta mire vélni, így hátát nekivetette az idolnak és bakot tartott a tolvajnak. Norrick fürgén felmászott a tetejéig, bár ő is "hozzáragadt" egy pillanatra. Hamar kipiszkálta a smaragdokat, és elégedett mosollyal süllyesztette iszákjába a zsákmányt.<br />
<br />
Daren kis pihenőt javasolt, amit a többiek szívesen fogadtak, egy fél órára leültek, megbeszélték hogyan tovább. Norrick közben nyugtalanító felfedezést tett. Bal keze, amely először hozzáért a bálványhoz furcsán zsibbadtnak érződött. Kesztyűjét lehúzva látta, hogy ujjai végei elkezdtek szürkülni, és kőkeménynek érződtek. Felfedezését megosztotta Alrikkal is, aki ellenőrizve kardforgató kezét szintén ezeket a jeleket vette észre magán. Elkezdtek kővé válni! Heves tanakodásba kezdtek, hogy lehetne ezt a folyamatot megszüntetni, végül arra jutottak, hogy talán a nimfának hatalmában áll ezt az átkot levenni róluk. Így hát visszaindultak, pedig nem egészen fél napja hagyták el a liget úrnőjének házát. Nem volt mit tenni, hiszen nem tudhatták mi van előttük, és lesz-e egyáltalán módjuk arra, hogy Ranathvan falain belül valami gyógyírt találjanak.<br />
<br />
Kiérve az alagútból még pont láthatták, ahogy három sárból és kúszónövényből álló mocsárlény agyonveri a sikoltozó Renniket. A fura teremtményeket gyorsan levágták, a pórul járt kalandozón viszont már nem tudtak segíteni. De végül is ő kereste magának a bajt... A tisztesség kedvéért azért elföldelték, Harbek gyors imát mormolt istenéhez az elhunyt lelki üdvéért, Alrik pedig magához vette mágikus hosszúkardját, remélve, hogy őt jobban fogja szolgálni mint korábbi gazdáját.<br />
<br />
Hamarosan újra Alianna tisztásán álltak. A nimfa szemügyre vette a két pórul járt kalandozó kezét, majd pár óra alatt egy szúrós szagú főzetet tett le eléjük, melyben egy órán át kellett áztatniuk addigra már teljesen megkövült kézfejüket. Szerencséjükre hatásos volt a gyógymód, így kisvártatva újra ők uralták ujjaik és kézfejük mozgását. Késő délutánra járt, így még egy estén át élvezték Alianna vendégszeretetét, másnap reggel pedig fogadkozva indultak útnak, hogy ezúttal tényleg eljutnak a falakon belülre és új titkokat fedeznek fel.<br />
<br />
És eddig jutottunk! Igaz, hogy ez a játék már bő egy hónapja volt, de remélem valamikor sikerül folytatni. Ezzel végre sikerült pótolnom a restanciámat játékbeszámoló terén, remélhetőleg sikerül a héten fordítás téren is haladnom valamennyit. A kelta RPG-n is dolgozgatok, próbálok egy bejegyzésnyit összehozni az eddig elkészült anyagból. Szóval tervek vannak, idő már kevesebb, de egyszer mindenre sor kerül!<br />
<br />
U.i.: az esetleges elgépelésekért és fogalmazásbeli hibákért elnézést kérek, Ranathvan két játékbeszámolója nagyjából 8 részletben készült el, este 8 és éjfél között legépelt mondatokból felépítve. Ahogy majd újraolvasom, szép lassan kijavítgatom a dolgokat!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/10413371854276046803noreply@blogger.com0